Manapság mi sem előkelőbb, mint egy pár gyémántfülbevaló?! Vagy ez is csak egy jól sikeredett marketingfogás következtében lett annyira mérvadó viselet?! Ha szóba kerül a gyémánt, mint drágakő mindenki tudni fogja, hogy az ékszerek Rolls-Royce-ról beszélünk. Pedig nem más, mint egy széndarab, picit elbagatellizálva.
A 19. század második felében lett felkapott, mint ékszer, illetve mint drágakő. Az első gyémántbánya az 1870-es évek elején kezdte el kitermelni a köveket a nagy kereslet függvényében. Hiába volt már akkor is az egyik leggyakoribb ásvány, akkora volt az utána való kereslet, hogy befektetés céljából már akkoriban is megérte kibányászni. Igen ám, az emberi kapzsiságot és a környezetpusztítást megint elvakította a pénz és a gyémánt csillogása…
GYÉMÁNT:
Tiszta szénből álló ásvány, amely a Föld felső köpenyében keletkezik magas hőmérséklet és nagy nyomás hatására. A gyémánt a természetben előforduló legkeményebb anyag és egyben a legismertebb drágakő is.
Előállítására kétfajta folyamatot tudunk megkülönböztetni. Az egyik a hagyományosnak nevezhető bányászat, illetve a szintetikus előállítás.
Legelterjedtebb formában a bányászott kő ékszer formájában köszön vissza, de a divatipar számos ágazatában is használják előszeretettel. Nem csupán női irányzatot megcélozva, hanem férfi nyakkendőtűkön vagy akár már mandzsettagombként is találkozhatunk velük.
De a gyémántnak van más szerepe is a fényűzésen kívül az iparágazatokba is, bár az iparban csak szintetikusan előállított fajtát használnak, hiszen korlátlan mennyiségben „készíthető”. Egy problémával azonban szembe kellene nézni, hogy míg a természet környezeti terhelés nélkül állítja elő évmilliárdok alatt, addig ez mesterséges módnál nem mondható el, sőt.
Nagy kérdés az az, hogy milyen hatással van a környezetre a gyémánt kitermelése?
Talán a legegyszerűbb, ha nem kerülgetjük a forrókását: PUSZTÍTÓ. Ezen nincs mit szépíteni, egyetlen kitermelő folyamat sem vigyáz környezetünkre. Sőt, mire ékszerként az üzletekbe kerülnek addigra számos emberjogi kérdéssel is szembe mennek a folyamatok, gondolva itt elsősorban a gyermekmunkára és az az erőszakra.
Sajnos az Egyesült Államokon kívül sok más országban nem szabályozzák a bányákat, hogy a lehető legkevesebb károsítást okozzák a környezetnek.
- Az óvatlan bányászat talajeróziót okozhat, erdőirtáshoz és lakosságok áttelepítéséhez vezethetnek.
- Ahhoz, hogy egy karátot kibányászhassunk a földalól közel 250 tonna földet kell megmozdítanunk, és nyilvánvaló ekkor mennyiséghez kell energia bőven, amely fosszilis tüzelőkből származik.
- Balesetekről nem is beszélve, továbbá a por és egyéb méreganyagok kitétele súlyos megbetegedéseket okozhat elsősorban a bányászok számára.
Mindenki döntse el maga, hogy ha gyémántot vásárol, biztos érdemes-e azt az összeget kifizetnie érte, és ér-e annyit környezetének a rombolása. Mind két módon előállított gyémánt károsítja környezetünket, de nem mindegyikhez társul embertársaink vére!
