Mi sem természetesebb annál, ha arról beszélünk milyen meleg van ma. De ennek nem feltétlen kellene így lenni. A probléma felismerése egy elsődleges lépés a megoldás megtalálásához, legyen szó az élet bármely területén jelentkező globális krízisről.
Szeretnénk, ha most elsősorban olyan problémákra világítanánk rá, amely teljességgel napi aktualitással bír és igényli azt, hogy az emberi köztudatba eljusson, akár mint egy kósza gondolat. Hiszen, ha már gondolkozunk rajta, akkor törekszünk is a jobb lehetőségre!
5 olyan környezeti problémát hoztunk, amelyekre fontos figyelmet fordítanunk:
- Globális felmelegedés
Ez az a tény, ami a köztudatban talán a lehető legjobban jelen van. Az átlag középhőmérséklet folyamatos emelkedő tendenciát mutat, így átformálva az élőhelyeket, amely kihívást jelent minden növényi-, vízi- és állatvilág számára egyaránt.
Az évszakok szélsőséges mi volta is okoz nehézségeket, hiszen lassan nyár és tél kivételével nem lesz átmenet. De az időjárás is szeszélyekkel bír, hiszen mindennapos hír, hogy egy-egy vihar milyen embert próbára tévő pusztításokat csinál.
Az elmúlt száz évben a felmelegedés aránya 1,15°C volt, ami talán nem hangzik olyan veszélyesnek, viszont ha éves elosztásban nézzük akkor hazai viszonylatban is szemet szúró a probléma – Alföld bizonyos részei már félsivatagosnak tekinthető.
- Környezetszennyezés
Ami szemet szúr és valóban van érzékszervvel is látható nyoma az a környezetünk szennyezése, hiszen ez közvetett vagy közvetettlen módon, de az ember maga okozza.
Elsődleges szennyezési probléma a légszennyezés. Leginkább ipari tevékenységek és gépjárműhasználat, illetve rossz fűtőanyagok az elsődleges okozati forrás. A kibocsátott anyagok azáltal, hogy szennyezi a levegőt lényegében az emberi szervezetet is – elsősorban a tüdőnket – kockára teszi.
Az élővizek szennyezése is komoly ökoszisztémákat borít fel. Mivel a szennyezettség fajokat pusztít el, de van hogy a túlzott szaporodásért is felelősségre vonható. Globális gond a világ vizeiben felhalmozódott hatalmas mennyiségű szemét, amelyek lehetnek roncsok, folyókból hozott szeméthordalék vagy akár felszíni hulladék is.
Illetve környezetszennyezés gyanánt beszélhetünk még talajszennyezésről is, amelyet elsősoron veszélyes ipari hulladékok okoznak. A mezőgazdaságban a föld számára terhet jelent, hogyha a talajt csupán vegyszeres szerekkel kezelik, hiszen azzal az élőréteget – a humuszt – vékonyítják el, tönkre téve a természetes folyamatok végbemenetelének lehetőségét.
- Újrahasznosítás aránytalansága
Talán ez az egyik legfelkapottabb globális probléma, amellyel szeretnének is foglalkozni. Csak hogy értsük:
Az erőforrások túlzott felhasználása és a műanyagok folyamatos gyártása olyan mértékű hulladékgazdálkodási válságot okoz, amelyet az egész világ megérez. A fejlett országok hatalmas dózisban termelik a szemetet lerakóknak és égetőknek vagy csupán a környezetnek.
Elsődleges cél az lenne, hogy a keletkezett hulladékot hozzuk vissza a körforgásba újrahasznosítással, majd a későbbiekben olyan hulladékfajta ne is keletkezhessen, amely nem reciklálható. A keletkező hulladék pazarlás, amely az életminőségünket hozza veszélybe!
- Óceánok elsavasodása
Az óceánok savasodása közvetlen módon jön létre a túlzott szén-dioxid termelés által. Az ember által okozott CO2 kibocsátás 25%-át a az óceánok nyelik el. A vízben a CO2 szénsavvá alakul, így csökken a pH érték, vagyis savasabb lesz. Erre a tengeri élővilág nagyon érzékenyen reagál, így változások lépnek fel, amely globális problémát jelent.
A savasodás elsősorban a keringési rendszerrel nem rendelkező élőlényeket viseli meg, hiszen szervezetük teljesmértékben ki van szolgáltatva a környezetüknek (pl.: állati egysejtűek, korallok, kagylók)
Viszont, ha a halak tápláléka eltűnik vagy megritkul akkor bizonyos fajok is eltűnhetnek a vízi világból. Független attól, hogy az ő belső szervezetük egyensúlya képes volt alkalmazkodni a kialakult pH-értékhez.
- Túlnépesedés
Bolygónk legnagyobb terhe maga az ember. Minden, amit az ember tudatlanságból okoz a földünk feladata azt helyrehozni, elnyelni vagy orvosolni. Már az is teherré válik számára, hogyha a lakosság hirtelen növekedésnek indul.
A túlzott népesedés ugyanis több energiát és alapvető forrásokat von maga után, amelyek hiánnyá válnak. Ilyen az ivóvíz, az élelmiszer és az üzemanyag. A nehézségeket tovább nehezítik az egyenletlen földrajzi elosztás és a hatalmas társadalmi különbségek.
A mezőgazdaságot minél inkább kihasználó gazdálkodók a műtrágyáikkal, különböző kémiai vegyszereikkel csak károsítják a környezetet. Mind azért, hogy a rohamosan növekvő társadalom igényeit ki tudják elégíteni. Értékesebbé válnak adott helyeken – ahol a fejlődési lehetőségek korlátozottak – azok a források, amelyek alapvetően is szűkösek.
Soha nem lehet ahhoz késő, hogy változtassunk. Ha ismerjük a problémát és a forrását akkor lényegében kezünkben van a megoldás is. Azért mert valamit nem látunk szabadszemmel vagy nem tapasztalunk meg valamit bőrünkön az nem azt jelenti, hogy nincs! Láss globálisan és cselekedj lokálisan – ezen az elven jobb hely lehet a világunk!
