1950 óta 8,3 milliárd tonna műanyagot állítottunk elő, mi emberek. A világ összes műanyagának 91%-a nem hasznosítható újra, így éves szinten 8 millió tonna műanyag kerül az óceánokba. Ezzel a sebességgel 2050-re több műanyag hulladék lehet a világtengerekben, mint hal.

Ezért fontosnak tartom, hogy beszéljünk a megújuló energiák mellett azokról az eszközökről, amiket nap mint nap használunk, ezek pedig a ruhák. Hogyan készülnek? Etikus a munkavégzés? Hihetünk-e a dobozokon lévő szövegeknek, vagy csak marketing fogás? Tudatos vagy csak szimplán fogyasztói társadalom részei vagyunk?  

Ezekre a kérdésekre keresünk választ.

Közel 8 milliárd ember él a Földön, ami rengeteg – mondhatni tengernyi mennyiségű ruha, szó szerint – hiszen ezek a darabok számos határidőn belül a tengerekben, szeméttelepeken kötnek ki.  

Elsősorban ha megvizsgálnánk közelről egy igazi „Fast fashion” céget, lehet ami szemet szúrna az az etikátlan munkavégzés. Találkozhatnánk gyermekmunkával, illetve a jutányos bérezés hiányával, ezek tetőzése már csak a munkakörülmények ellehetetlenítése. Ezek természetesen egy átlagos vásárló számára nagyon nehezen lekövethető dolgok. Ilyen esetekben érdemes utánajárni, hogy melyik kedvenc márkánkban bízhatunk vagy esetleg csalódhatunk.  

Anyagok a korszerű újrahasznosításban

Egyik világmárka, a Nike alkotta meg nem olyan rég parafából cipőit. A készítés során parafa mellet ananászt is felhasználtak, pontosabban ananászrostokból hozták létre az új air force 1 modelljüket. Igaz, hogy az anyagösszetétel egészének csupán csak 20%-a ami fenntartható anyagokból áll, de a Nike legalább valahol neki látott a környezetünk védelmének. Gyakran használt anyagok még a fenntartható ruhadarabok készítésekor az econyl és a bio pamut. Az econyl a tengerekből kihalászott halászhálókat foglalja magába, amiket újrahasznosítanak. A bio pamut az a pamut, aminek a termesztésénél és a gyártási  folyamatoknál semmiféle vegyszerrel nem kezelik, így válik környezettudatossá. Egy átlagos cipő 1000 év alatt bomlik le, de akkor sem teljesen. Sajnos, az újrahasznosított mikroműanyagokból készült anyag mosáskor kopik, és így belekerülnek a vizünkbe, amit mi megiszunk, ezáltal a szervezetünkbe. Évente kb. egy bankkártyányi káros anyagot juttatunk így be testünkbe, ami gyanítom nincs jó hatással ránk… 

Multik a környezetért

Vannak olyan nagy brandek, akik aktívan tesznek a világ környezettudatosításáért (ugyancsak a Nike, de akár a Zara, Stradivárius, H&M stb.). Beviheted megunt, használt ruháidat, amiket Ők begyűjtenek és újrahasznosítják. De nem feltétlen csak ruhákat készítenek belőlük, ledarálják és akár futópályák vagy új cipők talpaiként köszönnek vissza a rég elnyűtt darabok.  

Ha a vásárlók igénye nagyobb lenne az újrahasznosított ruhadarabok iránt, akkor azt gondolom, hogy a gyártók is nagyobb mennyiségben, talán teljesen át is állnának ezen termékek gyártására. Bár most is látható, hogy a nagyobb cégek törekednek rá, de ezekből  adódnak félreértések is, amikor „túl zöldnek” állítja be magát egy-egy brand. Ilyenkor találkozhatunk a „GREENWASHING” fogalmával, ami lényegében annyit tesz, hogy megtéveszti vásárlóit, olyat állít ami valótlan. Egy egyszerű példa: autógyártóknál gyakran találkozunk azzal a kifejezéssel, hogy az autó üléshuzata vegán bőrből van, ami természetesen kőolajszármazékokból tevődik össze. Persze örülünk, hogy nem öltek meg egy marhát, hogy az új cayenne-ünkbe díszelegjen, de számos időn belül ugyanúgy a szeméttelepen fogja végezni.  

De mégis a „greenwashing-nak” köszönhető részben a környezettudatosság. Ez is hozzájárul az újrahasznosításhoz, hogy miért is kell ezzel foglalkozni.  

Az újrahasznosított ruhákkal egy problémánk adódhat még: egyre inkább divatból vásárolják az emberek. A divatnak pedig ára van, legtöbb esetben a „fast fashion brandet” kell megfizetni, nem is az anyagot. Ha tudatos vásárlók szeretnénk lenni, de anyagilag nem engedhetjük meg magunknak a horribilis költekezést, érdemes elnézni egy-egy turkálóba, hiszen ott is találunk akár teljesen új, címkés termékeket. Illetve a „second hand” ma már egy irányzatnak is nevezhető, ami ugyancsak divat napjainkban.  

Végezetül, tök jó ha valaki újrahasznosított anyagot használ vagy vásárol, de ez a tudatossághoz kevés. A legfontosabb talán az, amire törekszenek is a brandek, hogy ne  keletkezzen hulladék. Erre számos megoldás található, kezdve a használt ruháktól egészen a visszavitt ledarát futópályákig.

Előző cikkNe etessük a vízi madarakat!
Következő cikkAz alma több mint 100 millió baktériumot tartalmaz, és ez miért jó dolog?
  • Környezettudatos életmód

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét