Egy átlagos ember naponta kétszer szokott fogat mosni, mely során biztos, hogy fogkefénk mellett fogkrémünk is előkerül. De vajon tudatos fogkrémfogyasztók vagyunk?
Nagyon sok álhír terjeng arról, hogy miért van minden fogkrém tubusán valamilyen színes csík. Sokan úgy tudják, hogy a kis színes jelzések alapján meg lehet állapítani milyen összetevőkből áll össze, vagyis könnyedén kiválaszthatjuk, hogy melyik készült szintetikus és nem szintetikus anyagból, elvileg…
Találkozhatunk a tubusokon fekete, piros, kék és zöld jelzésekkel. Egy kisebb kutatás után, olyan feltételezésekkel találkoztunk, ahol ezeknek a színeknek komoly értelmezéseik vannak. Méghozzá a fekete jelzi a 100%-ban szintetikus, fogágybetegségek kockázatát növelő összetételeket. A piros fele-fele arányban tartalmaz szintetikus és természetes összetevőket, a kék olyan anyagokat tartalmaz, amelyek nem veszélyesek az egészségre, de csupán negyede tevődik össze természetes alapanyagokból és végül a zöld, amely 100%-ban természetes összetevőkből áll. A zöldet javallják mindennapi használatra a színbesorolási skála alapján.
Nade, ha valóban így lenne, akkor, hogy kerülhet a drogériák és marketek polcaira olyan kémiai alkotóelemeket tartalmazó készítmények, amelyek akár egy kicsit is károsak az emberi egészségre? Nagyon egyszerű a válasz: sehogy! Hiszen nem ezek alapján kategorizáljuk őket. Ha a fogkrém összetételére vagyunk kíváncsiak akkor egyeztessünk fogorvosunkkal vagy akár gyógyszerészünkkel, vagy csupán olvassuk el az összetevőket.
De akkor mi az igazság? Mit jelölnek a színes csíkok? Az OÉTI vezetője egy már korábbi interjújában elárulta, hogy ezek jelölik a csomagolás végét, vagyis gyártástechnológiai jelzés. Ez az igazság, nem jelöli, hogy melyik jó vagy rossz a mindennapi használatokra; nem jelöli, hogy bio vagy sem. De ha az OÉTI vezetőjének szava nem lenne elég – amit kétlek – még a Magyar Kozmetikai és Háztartás-vegyipari Szövetség főtitkára is ezt a tényt támasztotta alá.
Tehát a csík színe attól függ, hogy milyen színű a tubuson lévő felirat. Sajnos, vagy sem, de ebben semmi konspiráció nincs, ez csak ilyen rémegyszerű.
Mindezek ellenére vannak olyan fogkrémek, amelyek károsak lehetnek hosszashasználat után, érdemes tudatában lenni, hogy melyek azok az anyagok, amelyeket érdemes hosszútávon elkerülni. Ilyen például a parabén (amelyet nem csak fogrém, de minden más dekor- és kozmetikai szereknél is el kell kerülnünk), triklozán, SLS (nátrium-lauril-szulfát), PEG (polietilénglikol) vagy a PG (propilén-glikol).
Ha tudatos vásárlók leszünk, akkor válunk csak igazán tudatos fogyasztóvá, ami a mai társadalom kialakulásában nagyon fontos szerepet játszik. Ha tudjuk mit veszünk le a polcról, és nem engedjük magunkat befolyásolni a hirdetéseknek akkor közelebb kerülünk önmagunkhoz és a valós értékekhez a világban.
