Számtalan írást olvashatunk a rohanó világról, de mi magunk is tapasztaljuk nap mint nap. Általában minden napunk arról szól, hogy célba érjünk minél hamarabb. Egy nagyon egyszerű példával élve: rohanunk a buszra, hogy odaérjünk a munkába. És sajnos a környezet tudatosságra nem mindig tudunk figyelni. Már az is egy lépés, ha autónk helyett buszra szállunk, hogy ezzel is csökkentsük az üvegházhatás-kibocsátást, de akkor is szembe kell néznünk az idővel. Míg autónkkal háztól házig utazunk, addig busszal vagy vonattal csak A pontból B pontig jutunk el, vagyis még valamennyi időt utazással töltünk legyen az gyalogos vagy más tömegközlekedési mód.
2013-ban egy amerikai tervező, Elon Musk neki veselkedett, és a régmúlt posta rendszerhez hasonlóan, elkezdte kidolgozni a Hyperloop technológiát. A csőposta lényege az volt, hogy A-ból B-be 4 perc alatt juttatta el a leveleket, csomagokat egy kapszula segítségével. Nos, Musk ezt a rendszert álmodta meg nagyban, székekkel és biztonsági övekkel. Egyelőre a kiforrott változaton még napjainkban is dolgoznak Amerikában, de hála Musk-nak egyre sikeresebben.
Maga a Hyperloop egy nagyon energiatakarékos utazási lehetőségnek ígérkezik.
Mivel mondhatni majdnem teljesen elzártan a levegőtől működtetik, ezért alacsonyabb lesz az ellenállás. Ezzel szemben a napjainkban használt utaseszközök vagy levegőben, vagy vízen alkalmazhatók, ezért a légellenállás miatt nagyobb a fogyasztásuk is, ami káros környezetünkre. Ahhoz, hogy valóban teljesen légmentesen működhessen a Hyperloop rengeteg energiára lenne szükség, amelyet nem tudnak előállítani nagymértékű környezetszennyezés nélkül. Ezért egyelőre ennek a technológiának a kidolgozását szüneteltetik, s így részleges megoldásként a ventilátort használva akadályozzák meg a levegőfelgyülemlését, így egy része hátul távozik, míg másik része a kapszula formájának köszönhetően elvezeti oldalán, ezzel is megakadályozva azt, hogy a falnak csapódjon.
Az előrehaladásban és indulásban egy mondhatni mindennapi motor segíti, amelyeket ma is használnak. Magát a kapszulát nap- és szélenergiát használó mágnesek lebegtetik, mindössze egyetlen sínen, amely biztosítja a stabilitást az 1000 km/h-s sebesség mellett is. A Hyperloop akár 90- 95%-kal kedvezőbb fogyasztással bírhat, mint a napjainkban használt tömegközlekedési eszközök. Ez annak is köszönhető, hogy az utastér olyan anyagokból készült, mint a szénszál. A szénszál által a kapszula súlya 1/3-a lesz az utasókénak és csomagjaiknak.
Azt gondolom, hogy amikor arra gondolunk, hogy a jövő újításai nehézségekkel jár, akkor nem csak a változásra kell gondolni, hiszen egy cél, hogy bolygónk minél tovább bírja az emberi terheket és nekünk ebben segítenünk kell. A Hyperloop teljesmértékben a jelen elvárásoknak tesz eleget és az idő hiányát próbálja kompenzálni. Hiszen, ha hamarabb befejezzük a munkát, akkor hamarabb indulhatunk saját kedvtelésünknek eleget tenni, és ha hamarabb indulunk, akkor a Hyperlooppal kevesebbet kell utazással tölteni, vagyis még közelebb kerülünk saját magunkhoz és terveinkhez.
