gén [gene]

Kategória: Biológia
Besorolás: G-Gy-H-I

A mendeli gén az öröklődés alapegysége, a molekuláris gén pedig a DNS-ben lévő nukleotidok szekvenciája, amely átíródik funkcionális RNS előállítására. Kétféle molekuláris gén létezik: fehérjét kódoló gének és nem kódoló gének.

A génexpresszió során a DNS először RNS-be másolódik. Az RNS lehet közvetlenül működőképes, vagy lehet egy funkciót betöltő fehérje közbenső templátja. A fenotípusos tulajdonságok öröklődésének alapja a gének átvitele egy szervezet utódaira. Ezek a gének különböző DNS-szekvenciákat, úgynevezett genotípusokat alkotnak. A genotípusok, valamint a környezeti és fejlődési tényezők határozzák meg, hogy milyen fenotípusok lesznek. A legtöbb biológiai tulajdonság poligének (sok különböző gén) és gén-környezet kölcsönhatások hatása alatt áll. Egyes genetikai tulajdonságok azonnal láthatók, mint például a szemszín vagy a végtagok száma, mások pedig nem, mint például a vércsoport, az adott betegségek kockázata vagy az életet alkotó több ezer alapvető biokémiai folyamat.

A gének mutációkat szerezhetnek szekvenciájukban, ami a populációban különböző változatokhoz, úgynevezett allélokhoz vezethet. Ezek az allélok egy gén kissé eltérő változatait kódolják, amelyek eltérő fenotípusos tulajdonságokat okozhatnak. A „gén birtoklása” (például „jó gének”, „hajszín gén”) kifejezés használata általában arra utal, hogy ugyanazon, közös gén eltérő allélját tartalmazza.

A gén fogalma folyamatosan finomodik, ahogy új jelenségeket fedeznek fel. Például egy gén szabályozó régiói távol lehetnek a kódoló régióitól, és a kódoló régiók több exonra oszthatók. Egyes vírusok DNS helyett RNS-ben tárolják genomjukat, és néhány géntermék funkcionális, nem kódoló RNS. Ezért a gén tág, modern munkadefiníciója az öröklődő, genomiális szekvencia bármely különálló lokusza, amely funkcionális termékként vagy a génexpresszió szabályozása révén befolyásolja az organizmus tulajdonságait.

A gén kifejezést Wilhelm Johannsen dán botanikus, növényfiziológus és genetikus vezette be 1909-ben. Az ókori görög ihlette: gonos, ami utódokat és szaporodást jelent.