A légszennyezettség mentális hatása kevésbé vizsgált terület, míg fizikai hatásaival kutatások sora foglalkozik.
Számos kiváltó oka lehet a mentális betegségeknek.
A British Journal of Psychiatry című szakfolyóiratban közzétett tanulmány, alapján, amely 13 ezer londoni páciens bevonásával végzett vizsgálatok alapján készült, megállapítható, hogy a légszennyezettség összefügg a mentális betegségek súlyosságával.
A tanulmány célja az volt, hogy rámutasson a légszennyeződés és a mentális betegségek közötti kapcsolatra, valamint arra, hogy a légszennyező anyagok komoly gyulladásos betegségeket okoznak, amelyek a pszichotikus és hangulatzavarok tényezői közé sorolhatók.
32 százalékkal növeli a nitrogén-dioxidnak való kitettség kismértékű emelkedése az esélyt arra, hogy a páciens járóbeteg-kezelésre szorul, és 18 százalékkal növeli a kórházba kerülés esélyét.
Joanne Newbury, a Bristoli egyetem kutatásvezető munkatársa nyilatkozata szerint
„A légszennyezés megváltoztatható, ráadásul nagy léptékben, csökkentve a lakosság kitettségét. Az alacsony károsanyag-kibocsátású zónák mértékének növelése a megoldások egyike lehet például.”
A légszennyezettségben lévő egyetlen szennyezőanyag kismértékű csökkentése is mérsékelheti a betegségeket, de „Még alacsony légszennyezettségnél is megfigyelhető a nagyon jelentős hatás.” – emelte ki Ioannis Bakolis, a King’s College London kutatócsoportjának munkatársa.
Más kutatások során megfigyelték, hogy a rossz levegőjű területeken élők körében növekszik a mentális zavarok kialakulásának kockázata, illetve megállapították, hogy a légszennyezés az intelligencia jelentős csökkenését okozza, emellett a demenciával is összefüggésbe hozható. Egy 2019-es globális elemzés arra a következtetésre jutott, hogy a légszennyezés az emberi test minden szervét károsíthatja.
Andrey Rzhetsky, a Chicagói Egyetem kutatója már a korábbiakban, mint egy új tényezőt szerepeltette a mentális betegségek kiváltó és súlyosbító okai között a légszennyezettséget. Régóta tudott, hogy a légszennyezettség légúti betegségeket okoz és csökkenti a várható élettartamot.
A témakörben zajló kutatások és összegző tanulmányok alapján vélhető, hogy a légszennyezettség kapcsolatba hozható a mentális betegségek, mint a depresszió és skizofrénia kialakulásával, vagy súlyosbodásával.
Andrey Rzhetsky által vezetett kutatás során amerikai és dán kísérletekből nyert adatok alapján megállapították, hogy bipoláris zavar vagy depresszió nagyobb kockázattal alakul ki a szennyezett levegőben élő embereknél. Az állatkísérletek megmutatták, hogy a légszennyezettség az agyba kerülve gyulladást okoz. A gyulladás olyan tünetekkel jár, mint a depresszió. Nyilatkozata alapján “Nagyon lehetséges, hogy ugyanez az embereknél is megtörténhet”.
151 millió amerikai és 1,4 millió dán lakos egészségügyi adatainak a területi légszennyezettségi adatokkal történő összehasonlítása során nyert adatok a PLoS Biology folyóiratban publikált tanulmányban olvashatók.
Tíz éves kor alatti dán pácienseken figyelték meg a légszennyezettség és a mentális betegség közötti összefüggést. Több mint kétszeresére növelte a dán páciensek körében a skizofrénia kockázatát a légszennyezettségnek való kitettség gyermekkorban. Emellett megnövekedett a személyiségzavaros, depressziós és bipoláris zavarban szenvedők aránya is. Hogy a légszennyezettség kapcsolatba hozható a bipoláris zavar, valamint a depresszió magasabb arányával, az amerikai adatok is megerősítették, viszont nem találtak kapcsolatot skizofréniával, epilepsziával vagy Parkinson-kórral.
A tanulmányok bírálói hozzáteszik, hogy a fenti megállapítások igazolására további kutatásokra van szükség.
A kutatók a vizsgálatokkal arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy a lakosság szálló pornak való kitettségét megfelelő mértékben mielőbb szükséges csökkenteni.
