A Koppenhágai Egyetem és a Cambridge-i Egyetem kutatói Grönlandon, Kap København nevű terület talajából kivont genetikai minták alapján megállapították, hogy a területet korábban gazdag állat- és növényvilág uralta.
A Nature-ben megjelent tudományos közlemény szerint elefántszerű masztodonok, rénszarvasok és libák genetikai nyomait találták meg, amelyek nyír- és nyárfák között éltek, de találtak tengeri élőlényeket, köztük patkórákokat és algákat is.
A talajmintákból kiderült, hogy kétmillió éve erdei ökoszisztéma volt jelen a területen, a fák között sarkvidéki cserjék, gyógynövények, páfrányok és mohák telepedtek meg; a középhőmérséklet 11–19 Celsius-fokkal volt magasabb, mint ma.
A tudósok a környezeti DNS (eDNS) segítségével jutottak eredményre. Ez olyan genetikai anyag, ami kiválik a növényekből és az állatokból – például bőrsejtekből vagy ürülékből –, majd felhalmozódik a környezetükben. Egyetlen csepp tengervíz például felfedheti az összes ott élő élőlényt, még akkor is, ha magát az állatot például nem látjuk. Valószínű, hogy az üledék több tízezer éven át halmozódott, míg az éghajlat hűlésével örökké fagyott talaj, vagyis a permafroszt nem vált belőle. A hideg környezet segített megőrizni az eDNS apró töredékeit.
