A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2016 óta követi nyomon a hazai háztartási élelmiszerhulladék-helyzet alakulását, amely nemcsak az Európai Unió tagállamainak adatszolgáltatási kötelezettsége miatt lényeges, hanem az élelmiszer-pazarlás megelőzés terén is kijelöli az irányt a legproblémásabb területek feltérképezésével.
Az élelmiszer-hulladék visszaszorítása a tapasztalatok szerint azon múlik, hogy néha mérlegre tegyük a hétköznapi bevásárlási, ételkészítési, tálalási és ételtárolási szokásainkat. Legtöbbször már apró módosításokkal is évi több kilogramm élelmiszer-hulladék megtakarítását érhetjük el. A legelső lépés, amelyet megtehetünk az élelmiszer-pazarlás mérsékléséért, hogy feltérképezzük a háztartásunk gyenge pontjait. Ehhez jó módszer, ha egy héten keresztül hulladéknaplót vezetünk, amely rögzíti, hogy miből mennyi került a szemétbe. Erről ugyanis képet kaphatunk arról, hogy mely élelmiszerekből dobunk ki a legtöbbet, és azokra a jövőben célzottan ügyelve tehetünk a pazarlás enyhítéséért.
A Nébih friss kutatása szerint egy átlagos magyar állampolgár évi 65 kg élelmiszer-hulladékot „termel”, amelynek jelentős része (több mint 25 kg) egy kis odafigyeléssel elkerülhető lenne. Ezt nevezzük élelmiszer-pazarlásnak, ami ugyan az elmúlt 5 évben 25%-kal csökkent a magyar háztartásokban, ám ennek ellenére a pazarlás még mindig 245 ezer tonnát tesz ki évente, amellyel 450 000 ember egy éven keresztül jól tudna lakni (napi háromszori bőséges étkezéssel számolva).
Újabb felmérést indít a Nébih
Háztartások jelentkezését várja a hivatal a negyedik élelmiszerhulladék-felméréséhez. A programban való részvételre a Maradék nélkül program honlapján lehet jelentkezni október végéig. A résztvevők segítségét egy-egy ajándékcsomaggal köszönik meg.
