Talán nem is gondolnánk, hogy nem csak az erdőknek van nagy szerepe a klímaváltozás elleni küzdelemben, hanem a gyepeknek is. Ha erdő akkor magas fák, hatalmas lombkorona jut eszünkbe, ha gyep akkor az valami kis réteg a földön és nem is tulajdonítunk neki túl nagy jelentőséget. Nos a helyzet az, hogy ugyan a fák adják az árnyékot, növelik a talaj vízmegkötő képességét, hűsítik a mikroklímát, fotoszintézis révén szén-dioxidot kötnek meg a levegőből, de a gyepek talajában hatalmas mennyiségű szén raktározódhat el, és a vizet is jobban megkötik egyes helyeken, mint a fák. A gyepek biomasszája a föld alatt található, a gyökérzetben, ezáltal a folyamat is itt megy végbe. Egyes területeken a nagy mennyiségű szénmegkötés miatt sokkal termékenyebb a talaj.
Gyep vagy fa?
Szárazabb élőhelyeken nagyobb lehet a gyepek szénmegkötő képessége, mint a fáké, és ha még a talajban lévő szénraktárakat is figyelembe vesszük akkor valóban jobbak a gyepek a faültetvényeknél. Arról, hogy globálisan milyen szerepet játszanak az erdők és a gyepek a szénmegkötésben, viták vannak, mivel teljesen nem tudjuk őket elkülöníteni egymástól. Vannak olyan zónák melyek erdős-füves területek, amelyeket egyi kutató ide, másik oda sorol, így elég nehéz megmondani mennyi a gyep és az erdő a világon. Azt viszont elmondhatjuk, hogy a szárazföldi területek 30-40 százalékát valamilyen gyepterület fedi.
Ezek a területek kiemelten fontosak a gazdaságban, az állattartásban, hisz itt legeltetik az állatokat, de az itt élő más fajokra is gondolni kell, mint például a tücskökre, sáskákra vagy szöcskékre. A mérsékelt legeltetés növelheti az elraktározott szénmennyiséget a talajban, mivel, ha az állatok lelegelik a hajtásokat, az arra kényszeríti a növényeket, hogy védekezzenek ellene, így a föld alatti hajtásaik növelésével próbálják kompenzálni a veszteséget. Amennyiben legeltetésről van szó, kiemelten fontos annak egyensúlyára figyelni, hisz a tehenek emésztésük során metánt állítanak elő, ami a levegőbe kerül később, ez pedig egy kis tényező a sok közül, mely az üvegházhatásért felel. Ha figyelembe veszik a gyep eltartóképességét és ehhez mérten legeltetik állataikat a gazdák, akkor felállhat egy egyensúly az állatok által kibocsátott és a gyep szénelnyelő képessége között, megtartva ezzel egy nagyobb mennyiségű szénraktárat a talajban.
Minden mindenre hatással van, az egész egy körforgás. A gyepekre épp úgy szükségünk van, mint az erdőkre, és óvjuk őket, figyeljünk rájuk!
