Nem is hinnénk, hogy létezik olyan sivatagi, homokdűnék sokaságával rendelkező ország, amely mégis homokimportra kényszerül. Az Egyesült Arab Emírségek is éppen ilyen állam, legnépesebb városa, Dubaj kénytelen külföldről kielégíteni a hatalmas építkezésekhez, infrastrukturális beruházásokhoz szükséges homokot (valamint követ és kavicsot) – a híres dubaji mesterséges szigeteket is importált homokból építették fel. Az ok egyszerű: az országban található homok minősége nem felel meg építési célokra, szemcséi túl simák és lekerekítettek; az importált homok szemcséi ellenben szögletesebbek és jobban összeállnak – főleg tengerfenékről, kőbányákból és folyókból termelik ki.
Az ENSZ szerint a homok és a kavics nemzetközi kereskedelme folyamatosan gyarapodik; egy 2019-ben megjelent jelentés kimutatta, hogy a kereslet évente 40-50 milliárd tonnára rúg, s az elmúlt húsz évben háromszorosára nőtt. Sokan úgy vélik, hogy nemsokára akár „homokválság” is bekövetkezhet, azaz elfogyhat a meglévő (és hasznosítható) homokkészlet.
