Vajon miért borítja fel a cirkadián ritmust az óraátállítás?

0
27

Október utolsó vasárnapján kezdődik a téli időszámítás, azaz hajnali három órakor vissza kell tekernünk az óramutatót két órára – így egy órával többet alhatunk éjjel.

Azonban világszerte erős a vita az óraátállítással kapcsolatban, az országok mintegy 60 százaléka már nem állítgat, és több mint hetven ország fontolgatja a teljes megszüntetését.

Az Európai Unióban már eltörölték az óraátállítást, most már csak az adott országok kormányain múlik, hogy átállnak-e a téli időszámításra, s mikor teszik azt. Az eredeti eltörlődátum az idei évre esett volna, de jött a koronavírus-járvány, majd a háború és az energiaválság, ezért most ez most nem számít elsődleges problémának.

A Magyar Alvás Szövetség szerint mindenesetre az átállás mindig megviseli a szervezetet, de a tavaszi óratekergetés rosszabb, olyankor több baleset és haláleset történik.

Ugyanakkor szakemberek szerint az erre érzékenyeknél 7-10 napig is eltarthat a mostani óraátállítás hatása, mire a szervezetük alkalmazkodik az új órajáráshoz.

a cirkadián ritmus szabályozza az alvásunkat, azonban

Az alvást szabályozó cirkadián ritmust is megzavarja az óraátállítás, de nem ez a legsúlyosabb probléma. Az alvásszövetség felmérései szerint a mesterséges fénnyel meg tudjuk hosszabbítani a nappalokat, ami jelentős gondokat jelenthet, a mobiltelefon, laptop, tablet, tévé fényei ugyanis jelentősen lerontják az alvás minőségét. A felnőtteknek 7-9 óra alvás lenne szükséges – ennél se sokkal kevesebb, se sokkal több –, a gyerekeknek pedig 10-12 óra, de a kék fények mellett ez szinte lehetetlen.

Forrás via Index, MASZ
Előző cikkRossmann és a klímasemlegesség
Következő cikkElőször adtak embernek mesterségesen előállított vért
  • Biove
    Környezettudatos életmód