Nagy a baj: fokozódik az aszály, hódítanak az invazív rovarok, romlanak az erdők

0
15

Mindenki tudja, hogy az erdők jelentős szerepet játszanak a klímaváltozás hatásainak mérséklésében; egészségi állapotuk nagyban befolyásolja ezt a szerepet.

A Magyar Biológiai Társaság által szervezett XIII. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia négynapos rendezvénye évről évre hazánk egyik legjelentősebb élettudományi eseménye. A természetközeli erdőgazdálkodás és az erdei élőhelyek klíma-kitettsége miatt (is) volt különös jelentősége annak a terepi programnak, amelynek a Mecsekerdő Zrt. Árpádtetői Erdészete adott otthont. Ennek során az erdőgazdálkodó két munkatársa, Partos Kálmán termelési vezérigazgató-helyettes és Kincses Miklós erdőgondnok mutatta be a zömmel természettudós-biológus érdeklődőknek, természetvédelmi szakembereknek a Mecsekerdő természetközeli és fenntartható erdőgazdálkodását, annak elveit és céljait.

Fokozódó aszály, invazív rovarok, romló erdők

Az viszonylag köztudott, hogy az európai erdők milyen nagy szerepet játszanak a szénmegkötésben. Ám az erdők ezen klímavédelmi potenciálját nagyban befolyásolja egészségi állapotuk. Beteg, leromlott erdők sokkal kevésbé képesek szénmegkötésre, illetve szénkibocsátásuk is jelentősebb, mint az egészséges állományoké.

A klímaváltozás egyik kritikus következménye, hogy jelenlegi erdőállományainkat alkotó egyes fafajaink nem – vagy csak segítséggel – képesek alkalmazkodni annak felgyorsult üteméhez. Különösen fenyegetett fafaj a bükk, amelynek állományai idén a Mecsekben – de nemcsak ott, hanem az ország más területein is – különösen jelentős aszálykárt szenvedtek el. A kár felmérésére a Mecsekerdő szakemberei saját multispektrális felmérések, valamint műholdak elérhető anyagainak elemzése segítségével kezdték meg.

A társaság szakemberei felhívták a figyelmet arra is, hogy az Európát az utóbbi években sújtó aszály és hőmérséklet-emelkedés következménye nemcsak az állomány kiszáradása, hanem a zömmel invazív fajok által okozott rovarkár is.

Különösen akut probléma az Észak-Amerikából behurcolt tölgy-csipkéspoloska korábban nem tapasztalt mértékű károkozása a honos tölgyállományokban. A Mecsekben és más középhegységi erdőkben a tölgyek lombozatának elszíneződését, „a korán beköszöntött őszt” nemcsak a szárazság okozza. A tölgy eredetileg haragoszöld lombja nyár közepén őszies elszíneződésként jelzi a fafaj vegetációs tevékenységének megszűnését, amelynek oka egyértelműen a hatalmas területeken elterjed csipkéspoloska. A rovar a levéllemezek szívogatásával okoz kárt, nagy tömegben akár teljesen blokkolva a fotoszintézist.

A fenntartható erdőgazdálkodás mint lehetséges megoldás
A klímaváltozás következményeivel, az erdők romló egészségi állapotának okaival az erdészeknek is szembe kell nézniük – sőt, sok esetben ők érzékelik elsőként a problémákat, és hivatásukból következően nekik kell komplex gyakorlati válaszokat találniuk azokra. Nem kétséges, hogy az erdők egészségi állapotának megőrzésében és javításában a fenntartható erdőgazdálkodásnak kiemelt szerepe van és lesz.

(via Mecsekerdő Zrt.)

Előző cikkMagyar utak és a szemetelés tetőfoka
Következő cikkEcosia, a zöld böngésző
  • Környezettudatos életmód