Ma már azért a környezetvédelemben eljutottunk odáig, hogy a műanyagszennyezésről szinte mindenki hallott. Az a fontos információ is eljutott már sok háztartásba, kis- és nagyvállalkozásba is, hogy muszáj lesz változtatni a termelési tendencián. Számos kisvállalkozó mutatott már innovatív megoldásokat a műanyag újrahasznosítására vagy helyettesítésére, de a nagy cégek még mindig inkább az eldobható verziót választják.

Magyarországon – egy jól ismert italgyártó cég – már tavaly piacra dobta a „legalább 75%-ban újrahasznosított aludobozokat”. Ez így valóban jól hangzik, és gondolhatja mindenki magában, hogy „Na végre!”. De szokás mondani, hogy „nem minden arany, ami fénylik”, ahogy ebben az esetben sem. Hiszen az újrahasznosított aludobozok nem magyar berkekből származnak, hanem Nyugat Európából. Vagyis az itthoni újrahasznosítást egyáltalán nem segítettük előre, inkább olyan országokat támogatunk gyártásunkkal, ahol már amúgy is magas színvonalat képviselnek az újra felhasználásban. Magyarország a használt, vagy úgyis mondhatnánk, hogy elfogyasztott italdobozok kétharmada sajnos nem kerül be az egészséges körforgásba, hanem lerakókon vagy folyópartokon végzi. Így csupán közel 30% alumínium dobozt tudnak a magyarok újrahasznosítani.

Egy másik híres nagyvállalat büszkén állítja italdobozaikról, hogy 100%-ban újrahasznosítható – ezzel a fogyasztóra hárítva a terhet, és őket hibáztatva a környezet károsításáért. De a valóságban nem tesznek semmit azért, hogy hazánkban az újrahasznosítást elősegítsék.

Ma már egyre több nagy üdítőgyártó cég ígér valamiféle innovatív környezettudatos csomagolást, viszont ez mindig csak távlati. Hallhattunk már olyat is, hogy 2030-ra visszagyűjti a felhasznált csomagolók 100%-át; vagy olyat, hogy a műanyagpalackok 50%-ban fixen újrahasznosítottak lesznek. Ezek mind szép ígéretek, és szuper lenne, ha megtudna valósulni HAZÁNKBAN.

A műanyag palackok használatára is ugyanaz vonatkozik, mint a fentebb említett alura is. Nagy előre lépés lenne a re-PET, de amíg más országokét használjuk újra, addig a magyar 30%-os helyzet nem lesz jobb, sőt rosszabbodhat. Az elfogyasztott italok pedig hulladékként a természetben, lerakóban vagy égetőkben végzi, ezzel komoly károsító hatást kifejte környezetünkre.

Nem kérdés, hogy ez így nem mehet tovább. A hazai folyamat nem jó, nem használhatunk csak eldobható csomagolásokat, mert azok elenyésző arányban hasznosulnak csak újra. Jobb az eldobható csomagolás, ami valóban visszakerül a körforgásba – ahogy a cégek ezt ígérik. De mivel már ígéretből hallottunk eleget, ezért zöld szervezetek azt javasolják, hogy az újratölthető csomagolás és/vagy a csomagolásmentesség elterjedése jelentene igazán jó változást. Természetesen nem olyan alapon, hogyha szimpatikus az ötlet akkor vásárolj olyan helyen, olyan terméket, hanem a kötelezettség által.

Amikor csomagolóanyagot választunk, akkor nem elég figyelembe venni a külsőjét. Hiszen a PET könnyű és olcsó; az alumínium drágább, de kevés kell belőle; az üveg bár nehéz, de tartós és könnyű a tisztítása. Fontos még az újrahasznosítás, annak költsége és energiaigénye. Ilyen alapon mindenki az alumínium mellett voksolna, hiszen az 100%-ban újrahasznosítható, míg a PET palackok már nem – a romló minőség, és az újabb hasznosítások miatt. Igen, ámde a műanyagpalackok gyártásakor kevesebb üvegházgáz kibocsátás történik, mint egy alugyártás során.

A környezet számára mégis a legrosszabb, ha az eldobható üveget választjuk, hiszen, ha kétszer vagy háromszor újra töltve használnánk egy üveget, akkor akár 40%-kal csökkenne az üveghez köthető kibocsátás. További kutatások is bebizonyították, hogy három újra töltés következtében lesz opcionálisabb az üveg használata, mint egy 0.5 literes PET palack.

Nem kérdés, hogy kisebb az üveg környezeti hatása, mint bármelyik másik italcsomagolásnak. Nem is jár nagy cselekedettel újra tölteni egy üveget vagy épp elmosni. A változás abban rejlik, hogy hazánkban több olyan helyet kellene létesíteni, ahol ezt bátran meg is tudjuk tenni. Ezzel visszatudnák szorítani a hanyatló újrahasznosítási százalékot és jelentős időn belül fellélegezhetne itthon is a környezet, vele együtt az újrahasznosítás ágazata is.