Nemrégiben nagy érdeklődést váltott ki, hogy 2020. május 30-án a Falcon 9-es rakétával fellőtt SpaceX Crew Dragon űrhajóval kilenc év után az USA ismét embert küldött az űrbe, a Nemzetközi Űrállomásra.
A mi szempontunkból még inkább kiemelendő viszont, hogy ezt milyen módon tették. Az eddigi rakétákkal szemben ugyanis a Falcon 9-es rakétája nem vész oda az űrben, hanem visszatér a földre, ezzel is csökkentve a világűrben fellelhető hulladék mennyiségét.
A Falcon 9-es rakétákkal egyébként a napokban is tonnaszámra küldi fel a cég a műholdjait, hogy kialakítsák a Starlink nevű globális hálózatot, egy rendkívül gyors és mindenhol elérhető internet reményében. Itt is nagy segítség, hogy nem kell óriási mennyiségben gyártani a rakétákat, ahogyan eddig, mert amik visszatérnek, azokat a későbbiekben újra fel lehet használni.
A cég profitja a jövőben főként ebből és a nemsokára időszerű „űrturizmusból” fog majd összetevődni. (Ez utóbbi lényegében azt takarja, hogy sok gazdag ember fizet a társaságnak egy csomó pénzt, hogy kilőjék őket az űrbe, majd visszahozzák őket.)
A SpaceX nem titkolt célja marsi állomások létrehozása és fenntartása, véleményük szerint ugyanis, ha már két bolygón is van emberi élet, azzal hatványozottan csökken a kihalásunk veszélye. Erre fejlesztik a „Starsip-et”, vagyis csillaghajót.
Ez a hosszútávú cél ugyan valóban ambiciózus, és az eddigieknél sokkal környezet-barátabb is, azonban arra is oda kell figyelnünk, hogy míg Elon Musk és cége éppen életet próbál majd lehelni egy halott vagy tetszhalott bolygóba, addig mi ne amortizáljuk le a sajátunkat. Hiszen továbbra is tennünk kell azért, hogy ez a bolygó is élhető maradjon.
Ez a hosszútávú cél ugyan valóban ambiciózus, és az eddigieknél sokkal környezet-barátabb is, azonban arra is oda kell figyelnünk, hogy míg Elon Musk és cége éppen életet próbál majd lehelni egy halott vagy tetszhalott bolygóba, addig mi ne amortizáljuk le a sajátunkat. Hiszen továbbra is tennünk kell azért, hogy ez a bolygó is élhető maradjon.
