A komposztálás egy tudatos termelői gondolkodásra utal. Egy körkörös módszer segítségével, amit „eltulajdonítunk” a földből azt elfogyasztjuk, majd a maradványokat visszahelyezzük, hogy a termőföld – legyen szó kis kertről, vagy nagy gazdálkodási területről – tudjon miből táplálkozni. A komposztálás egy nagyon régre visszanyúló módszer, amelynek a ma kiforrott változata egészen Mezopotámiába nyúlik vissza, méghozzá Kr. e. 2300 környékére. Legalábbis ettől az időtől találunk írásos feljegyzéseket a technikáról. De világszerte fejlesztettek ki technikákat a termés javítására, hasonlóképpen: zöldség, gyümölcs és állati maradványok visszaforgatásával. 

Komposztálás során több végtermékkel is találkozhatunk. Az első legfontosabb termék, amely létrejön az maga a komposzt. A komposzt legjobban a földdel lekeverve hasznosítható, megelőzhető vele, hogy a talaj tápanyagértéke kiürüljön. Miután a földbe került elvégzi dolgát, majd létrejön a humusz, ami egy olyan ültetőközeg, ahol a növényzet megtalál minden tápanyagot, illetve a termőképességet is biztosítani tudja. És a harmadik termék, amelyet nem sokan ismernek az a komposzt-tea. Ami alapvetően elszivárog a talajba, így hatása csak az érintett területeken tud érvényesülni. Alkalmas a kerti és szobanövények tápanyagpótlására és nem utolsó, ha bio-tisztítószert keresünk otthonunkba.

Ha kedvünk támad otthon komposztot gyártani, akkor azért előtte mindenképp járjunk utána, hogy mit szabad és mit nem, hiszen nem mindegy, hogy miből állítjuk össze. 

Az egyik „alap” összetevője lehet a kávézacc, természetesen filter- és kapszulamentes, natúr kávézacc. Alapnak szolgálhat még a papír is, de nagyon fontos figyelni arra, hogy natúr, karton vagy WC-papír guriga legyen, hiszen a nyomtatott papíron lévő festékanyagok a bomlással együtt bejutnak a növényekbe, amely hatással lesz a komposzt minőségére. A grillhez használt szenet is mellőzni kell, hiszen tartalmazhat olyan kemikáliákat, amelyek ártanak és nem segítenek.  

Kisállatgazdiként tartsuk fejben, hogy a kutyusok vagy cicusok ürülékét tilos felhasználni, hiszen olyan kórokozókat tartalmazhat, amik saját egészségünket hozná veszélyhelyzetbe! Ezzel szemben a csirke, nyúl, kecske, tehén vagy ló trágyája alkalmas lehet.  

Célként lebeghet szemünk előtt, mikor komposztálásba kezdünk, hogy a háztartásunk hulladékkibocsátását csökkentjük és egyaránt redukáljuk az a szén-dioxid-kibocsátást is, amely a hulladékfeldolgozásnál keletkezik. Lehet, hogy egy háztartás csak nagyon minimálisan mérsékli a káros kibocsátást a komposztálással, de mérsékli és ez számít a mai világban igazán. 

Előző cikkFejlettebb volt a Római Birodalom hulladékgazdálkodása a mai viszonylathoz képest?
Következő cikkHidegebb napelem = több áram?
  • Környezettudatos életmód