A torkolat részben zárt, sós vízparti víztest, amelybe egy vagy több folyó vagy patak ömlik, és szabad összeköttetéssel rendelkezik a nyílt tengerrel. A torkolatok átmeneti zónát képeznek a folyami környezet és a tengeri környezet között, és az ökoton példái. A torkolatok ki vannak téve a tengeri hatásoknak, mint például az árapálynak, a hullámoknak és a sós víz beáramlásának, valamint a folyami hatásoknak, például az édesvíz és az üledék áramlásának. A tengervíz és az édesvíz keveredése magas tápanyagszintet biztosít mind a vízoszlopban, mind az üledékben, így a torkolatok a világ legtermékenyebb természetes élőhelyei közé tartoznak.
A legtöbb létező torkolat a holocén korszakban alakult ki a folyók által erodált vagy jeges völgyek elöntésével, amikor a tengerszint emelkedni kezdett körülbelül 10 000-12 000 évvel ezelőtt. A torkolatokat jellemzően geomorfológiai jellemzőik vagy a vízkeringési minták alapján osztályozzák. Sokféle elnevezésük lehet, például öblök, kikötők, lagúnák, bár e víztestek némelyike nem felel meg szigorúan a torkolat fenti meghatározásának, és teljesen sós lehet.
