tápláléklánc [food chain]

A tápláléklánc a táplálékhálózatban lévő láncszemek lineáris hálózata, amely termelő organizmusoktól (például fűtől vagy fáktól, amelyek a Nap sugárzását használják fel táplálékuk előállításához fotoszintézis útján) egy csúcsragadozó fajig (például grizzly medvék vagy gyilkos bálnák), törmelékevőkig (például földigiliszták vagy tetvek) vagy lebontó fajokig (például gombák vagy baktériumok) tart. A tápláléklánc azt is megmutatja, hogy az élőlények milyen kapcsolatban állnak egymással az elfogyasztott táplálék révén. A tápláléklánc minden szintje más-más trofikus szintet képvisel. A tápláléklánc abban különbözik a táplálékhálótól, hogy a különböző állatok táplálkozási kapcsolatainak összetett hálózata összegyűlik, és a lánc egyszerre csak egy állat közvetlen, lineáris útvonalát követi. A táplálékláncok közötti természetes összekapcsolódások táplálékhálóvá teszik.

A táplálékhálózat trofikus szerkezetének számszerűsítésére használt általános mérőszám a tápláléklánc hossza. A legegyszerűbb formában a lánc hossza a trofikus fogyasztó és a háló alapja közötti kapcsolatok száma. Egy teljes lánc átlagos lánchossza a táplálékháló összes láncának hosszának számtani átlaga. A tápláléklánc egy energiaforrás diagram. Az élelmiszerlánc a termelővel kezdődik, amelyet az elsődleges fogyasztó eszik meg. Az elsődleges fogyasztót megeheti egy másodlagos fogyasztó, amelyet viszont egy harmadlagos fogyasztó fogyaszthat. A harmadlagos fogyasztók néha a negyedidőszaki fogyasztók néven ismert csúcsragadozók prédájává válhatnak. Például egy élelmiszerlánc kezdődhet egy zöld növénnyel, mint termelővel, amelyet megeszik egy csiga, az elsődleges fogyasztó. A csiga ekkor egy másodlagos fogyasztó, például egy béka prédája lehet, amelyet önmagában is megehet egy harmadlagos fogyasztó, például egy kígyó, amelyet viszont egy sas is elfogyaszthat.

A táplálékláncok nagyon fontosak a legtöbb faj túléléséhez. Ha csak egy elemet távolítanak el a táplálékláncból, az egyes esetekben egy faj kihalásához vezethet. Az élelmiszerlánc alapját az őstermelők alkotják. Az őstermelők vagy autotrófok a napfényből vagy szervetlen kémiai vegyületekből származó energiát hasznosítják, hogy összetett szerves vegyületeket hozzanak létre, míg a magasabb trofikus szinten lévő fajok nem fogyaszthatják el a termelőket vagy más életet, amely maga is felemészti a termelőket. Mivel a napfény szükséges a fotoszintézishez, a legtöbb élet nem létezhetne, ha a nap eltűnne. A közelmúltban ennek ellenére felfedezték, hogy vannak olyan életformák, a kemotrófok, amelyek úgy tűnik, hogy az összes anyagcsere-energiájukat a hidrotermikus szellőzőnyílások által vezérelt kemoszintézisből nyerik, ami azt mutatja, hogy bizonyos életeknek nincs szüksége napenergiára a virágzáshoz.

Az elhullott állatokkal táplálkozó lebontók a szerves vegyületeket egyszerű tápanyagokká bontják, amelyek visszakerülnek a talajba. Ezek azok az egyszerű tápanyagok, amelyekre a növényeknek szükségük van a szerves vegyületek előállításához. Becslések szerint több mint 100 000 különböző lebontó létezik.

Sok táplálékhálónak van kulcsfontosságú fajtája. A kulcsfontosságú faj olyan faj, amely nagy hatással van a környező környezetre, és közvetlenül befolyásolhatja a táplálékláncot. Ha ez a kulcsfontosságú faj elpusztul, az az egész táplálékláncot kibillentheti az egyensúlyból. A kulcsfonosságú fajok megakadályozzák, hogy a növényevők kimerítsék a környezetük összes lombját, és megakadályozzák a tömeges kihalást.