Az ökológiai szukcesszió egy ökológiai közösség összetételének, szerkezetének időbeli változásának folyamata.
A közösség viszonylag kevés úttörő növénnyel és állattal kezdődik, és egyre összetettebbé válik, amíg stabil lesz vagy önmagát állandósítja, mint csúcsközösség. A szukcesszió „motorja”, az ökoszisztéma változásának oka, a kialakult organizmusok saját környezetükre gyakorolt hatása. Az életvitel következménye a saját környezet olykor finom, olykor nyílt megváltoztatása.
Ez egy olyan folyamat, amelynek során egy ökológiai közösség többé-kevésbé rendezett és kiszámítható változásokon megy keresztül egy zavart vagy egy új élőhely kezdeti megtelepedését követően. Az utódlás kezdődhet új, lakatlan élőhely kialakításával, például lávafolyással vagy erős földcsuszamlással, vagy egy közösség valamilyen formájával, például tűzzel, erős széllökéssel vagy fakitermeléssel. Az új élőhelyeken kezdődő szukcessziót, amelyet nem befolyásolnak a már meglévő közösségek, elsődleges szukcessziónak, míg a már meglévő közösség felbomlását követő szukcessziót másodlagos szukcessziónak nevezzük.
