felszín alatti víz [groundwater]

Kategória: Víz
Besorolás: D-E-É-F

A felszín alatti víz a Föld felszíne alatt a kőzet- és talajpórusterekben, valamint a sziklaképződmények repedéseiben található víz. A világon elérhető édesvíz körülbelül 30 százaléka felszín alatti víz. A kőzetegységet vagy a meg nem szilárdult lerakódást víztartónak nevezzük, ha felhasználható mennyiségű vizet képes szolgáltatni. Azt a mélységet, amelyben a talaj pórusterei vagy a kőzetben lévő repedések és üregek teljesen vízzel telítődnek, talajvíznek nevezzük. A talajvíz a felszínről töltődik fel; forrásoknál és szivárgásoknál természetes úton ürülhet ki a felszínről, oázisokat vagy vizes élőhelyeket képezhet. A felszín alatti vizet gyakran mezőgazdasági, települési és ipari felhasználásra vonják ki kitermelő kutak építésével és üzemeltetésével. A talajvíz eloszlásának és mozgásának vizsgálata a hidrogeológia, más néven talajvízhidrológia.

A felszín alatti víz felhasználásának környezetvédelmi kérdései vannak. Például a szennyezett talajvíz kevésbé látható és nehezebben tisztítható, mint a folyók és tavak szennyezése. A felszín alatti vizek szennyezése leggyakrabban a hulladékok nem megfelelő elhelyezéséből adódik. A fő források közé tartoznak az ipari és háztartási vegyszerek és szemétlerakók, a mezőgazdaságban használt túlzott mértékű műtrágyák és peszticidek, ipari hulladéklagúnák, bányák zagy- és technológiai szennyvizei, ipari repesztés, olajmezők sólerakódásai, szivárgó föld alatti olajtároló tartályok és csővezetékek, szennyvíziszap és szennyvíz rendszerek. Ezenkívül a felszín alatti víz érzékeny a sós víz behatolására a tengerparti területeken, és fenntarthatatlan kitermelés esetén a talaj megsüllyedését okozhatja, ami városok süllyedéséhez (például Bangkok) és magasságcsökkenéshez (például Kalifornia központi völgyében) vezethet. Ezeket a problémákat tovább bonyolítja a tengerszint emelkedése és az éghajlatváltozás okozta egyéb változások, amelyek hatással lesznek a víz körforgására.