Az epidemiológia az egészség és a betegségi állapotok eloszlásának (ki, mikor és hol), mintázatainak és meghatározóinak tanulmányozása és elemzése egy meghatározott populációban.
Ez a közegészségügy sarokköve, és a betegségek kockázati tényezőinek és a megelőző egészségügyi ellátás céljainak azonosításával alakítja a szakpolitikai döntéseket és a bizonyítékokon alapuló gyakorlatot. Az epidemiológusok segítenek a tanulmányok megtervezésében, az adatok összegyűjtésében és statisztikai elemzésében, módosítják az eredmények értelmezését és terjesztését (beleértve a szakértői értékelést és az esetenkénti szisztematikus felülvizsgálatot). Az epidemiológia segítette a klinikai kutatásban, a közegészségügyi tanulmányokban és kisebb mértékben a biológiai tudományok alapkutatásában használt módszertan kidolgozását.
Az epidemiológiai tanulmányok fő területei közé tartozik a betegségek okozati meghatározása, átvitele, járványkitörések kivizsgálása, betegségfelügyelet, környezeti epidemiológia, törvényszéki epidemiológia, foglalkozási epidemiológia, szűrés, biomonitoring és a kezelési hatások összehasonlítása, például a klinikai vizsgálatok során. Az epidemiológusok más tudományos tudományágakra, például a biológiára támaszkodnak a betegségfolyamatok jobb megértése érdekében, a statisztikákra az adatok hatékony felhasználása és a megfelelő következtetések levonására, a társadalomtudományokra a közeli és távoli okok jobb megértése érdekében, valamint a kitettség értékelésének tervezésére.
Az epidemiológia kifejezést ma már széles körben alkalmazzák nemcsak a járványos, fertőző betegségek leírására és okozati összefüggéseire, hanem általában a betegségekre, beleértve a kapcsolódó állapotokat is. Néhány példa az epidemiológián keresztül vizsgált témákra, mint például a magas vérnyomás, a mentális betegségek és az elhízás. Ezért ez az epidemiológia azon alapul, hogy a betegség mintázata miként okoz változást az emberi lény működésében.
