A fizikában az energia egy testre vagy fizikai rendszerre átvitt mennyiségi tulajdonság, amely a munkavégzés során, valamint hő és fény formájában felismerhető. Az energia egy megőrzött mennyiség. Az energiamegmaradás törvénye kimondja, hogy az energia formába alakítható, de nem keletkezik vagy semmisül meg. A Nemzetközi Mértékegységrendszerben (SI) az energia mértékegysége a joule, amely az az energia, amelyet egy objektumnak egy newton erővel egy méter távolságra történő mozgatásával továbbítanak.
Az energia általános formái közé tartozik a mozgó tárgy kinetikus energiája, a tárgy erőtérben (gravitációs, elektromos vagy mágneses) való helyzete által tárolt potenciális energia, a szilárd tárgyak nyújtása által tárolt rugalmas energia, az üzemanyag égésekor felszabaduló kémiai energia, a fény által hordozott sugárzási energia és az objektum hőmérsékletének köszönhető hőenergia.
A tömeg és az energia szorosan összefügg. A tömeg-energia ekvivalencia miatt minden olyan objektum, amely álló helyzetben tömeggel rendelkezik (úgynevezett nyugalmi tömeg), egyenértékű energiával rendelkezik, amelynek formáját nyugalmi energiának nevezik, és minden további energiát (bármilyen formát), amelyet a tárgy a nyugalmi energia felett szerez, növeli az objektum össztömegét éppúgy, mint a teljes energiáját. Például egy tárgy felmelegítése után annak energianövekedése elvileg mérhető kis tömegnövekedésként, kellően érzékeny skálával.
Az élő szervezeteknek energiára van szükségük az életben maradáshoz, mint például az az energia, amelyet az emberek táplálékból kapnak. Az emberi civilizáció működéséhez energiára van szükség, amelyet olyan energiaforrásokból nyer, mint a fosszilis tüzelőanyagok, a nukleáris üzemanyag vagy a megújuló energia. A Föld éghajlati és ökoszisztémájának folyamatait a Föld által a Naptól kapott sugárzási energia és a földben található geotermikus energia mozgatja.
