Sok kutatás révén napjainkban a hidrogént tekintik az új zöld energiahordozójaként. Azonban lehet el kell kezdenünk aggódni, hiszen a hidrogén egyik fajtája több kárt okoz mint hasznot. A Föld energiaszükségletének nagy részét tervezték a tudósok megoldani a hidrogénnel, mint energiahordozóval. Azonban több hidrogén fajtát, több és különböző folyamatok révén állítanak elő. Ezért az előállítás okozta kibocsátás mértéke és minősége is eltérő.
Első körben két hidrogén fajtát különböztetünk meg. Van az úgynevezett zöld hidrogén, amit a víz elektrolízisével állítanak elő, továbbá megújuló energiát használnak a folyamatban, és mind ezek tetőzéseként, nem keletkezik üvegházhatású gáz kibocsátás sem. A másik fajta a kék hidrogén, amelynek előállításához a földgázban található metánt használják fel. Az eddigi kutatások úgy vélekednek, hogy rosszabb hatással bírhat környezetünkre, mint a kőolaj vagy akár a földgáz.
Mivel a kék hidrogén előállításához rengeteg energia kell, ezért nem valami környezetbarát. Ha a fosszilis energiahordozók égetését mellőzni tudnánk, és különösen a metánt – ami ugye rendkívül veszélyes üvegházhatású gáz – akkor sokkal jobb lehetőségekkel állnánk szembe. A metán százszor erősebben melegíti a légkört, mint a szén-dioxid, de ez a tény mellett az is igaz, hogy sokkal hamarabb ki is ürül a levegőből. Az elmúlt században a metán kétharmadával melegítette légkörünket, mint amit a szén-dioxid okozott melegedést.
Olvasói kommentár
Kovács Ferenc írása
„A világon előállított hidrogén 95%-át fosszilis energiahordozókból állítják elő: földgáz gőzreformálásával, tiszta metán részleges oxidációjával és szén elgázosításával. Ezek szén tartalma előbb-utóbb szén-dioxid formájában köt ki – ha ezt eleresztjük, akkor „szürke”, ha megfogjuk (legföljebb kétharmadát), akkor „kék” a hidrogén előállítása.
Vízgőz reformáció 150 ezer HUF/t, szén-dioxid megfogással 300 ezer HUF/t, elektrolízissel 400 ezer HUF/t a hidrogén előállítási költsége 2019-es árakon – láthatóan a legolcsóbb az „ingyen” kapott fosszilis energiahordozók fölhasználása.”
De a kék hidrogén azért sem fog aratni a megújuló energiák piacán, mivel az EU-ban használt energiaforrások 2%-át teszi ki a hidrogén, és ezen 2%-nak az előállítása számottevő részben fosszilis energiahordozók alkotják, így sejthetjük, hogy a szén-dioxid kibocsátás nem lesz eltörpülő érték (évente közel 100 millió tonna szén-dioxidot bocsátanak ki). Napjainkban egyelőre nem lesz innovatív megújuló forrás a kék hidrogén.
