Az ember és környezete között olyan párhuzam van, amelyet akarva sem tudnánk elkülöníteni egymástól. A probléma csupán annyi, hogy az embernek van nagyobb szüksége a környezet zavartalan működésére, ennek ellenére mégsem óvja kellőképpen. Csupán használjuk, és nem foglalkozunk a környezet regenerálódásával. Viszont a túléléshez nélkülözhetetlen a humánökológia, egy olyan tudományág, ami egyre fontosabbá válik.
Hogy is jellemezhetnénk a humánökológiát?
Legyen szó bármilyenféle ökológiáról, biztos, hogy olyan kölcsönhatásokat fog vizsgálat alá venni, amely az élőlény és közvetett vagy közvetlen környezete között alakul ki. Ebből kifolyólag a humánökológia a környezetnek az ember társadalmi rendszereire gyakorolt hatását vizsgálja.
Vagyis különböző kultúrák azon emberi és nem emberi – azaz természetbeni – kapcsolatait vizsgálja, amelyek egymásra gyakorolnak hatást. Számos olyan tudományág kapcsolódik hozzá, amely az ember és környezete kapcsolatát vizsgálja, tanulmányozza.
Napjainkban felértékelődik az tudatosság, hogy megértsük a probléma forrását, gondolva itt elsősoron a klímaváltozásra. Mivel az emberi élet fenntarthatósága és minősége a tét, ezért muszáj foglalkoznunk az általunk okozott gondokkal, és meg kell értenünk, hogyan hat az emberiség a természetre – és a természet az emberiségre egyaránt.
Így kap kiemelkedően fontos szerepet a humánökológia, hiszen egyedülálló abban, hogy az emberre úgy összpontosít, mint önálló biológiai szervezetre, illetve mint a környezetével állandó kölcsönhatásban élő lényre.
A humánökológia szeretné megértetni velünk, hogy minden összekapcsolódik mindennel. A Föld összes élő szervezete mindig is hatással lesz egymásra, mert egy ökoszférában élünk.
A folyamatos kapcsolat lévén mindig lesz egy körforgás, amelyet mi emberek vagyunk képesek fenntartani, de legfőképpen úgy alakítani, ahogy szeretnénk. Ezért fontos, hogy az új generáció törekvését próbáljuk meg figyelembe venni, és összpontosítani a környezet megóvására az újrahasznosítással.
Meg kell értenünk továbbá azt is, hogyha szeretnénk elérni valamit, akkor az csakis kitartással valósulhat meg. Természetesen más ember gondolatait és cselekedeteit erőszakkal és akarattal nem lehet megmásítani, de kitartó példamutatással előbb-utóbb érdemi eredményeket tudunk majd felmutatni, akár kollektív módon is.
További, jövőbeli fontos szerepe a humánökológiának, hogy megtervezze és foglalkozzon az emberi faj létfenntartásával . Így hangsúlyt lehet fektetni a demográfiai kölcsönhatásokra és a környezettudatosság növelésére, mindezt úgy, hogy párhuzamot képezzen az ökoszisztémával.
Lényegében ez a tudományterület szeretne megtanítani minket arra, hogy tudjunk rendszerben gondolkozni olyan esetekben is, amikor nagyon nehezen vagy egyáltalán nem is látjuk a párhuzamokat. Csak így tudjuk megérteni azokat a folyamatokat és kölcsönhatásokat, amelyek az ember és környezete között zajlanak. Ha ezt követően már megy a felismerés, akkor elkezdhetünk gondolkodni a lét- és környezetfenntartásáról.
