A hangsebesség fogalmához repülőgépeket szoktunk társítani, ám a hanghullámok terjedési sebessége – tengerszinten, 0 Celsius-fokon – minden anyagban (természetesen) más és más, ráadásul függ az anyag sűrűségétől és rugalmasságától is.
A hang néhány közegben viszonylag lassan terjed: a szén-dioxidban másodpercenként 260 métert tesz meg, tiszta oxigénben 310 m/s. Levegőben mínusz 20 fokon 319 m/s, 0 fokon 332 m/s, plusz 20 fokon pedig 343 m/s az érték, míg a parafadugóban 480 métert halad másodpercenként.
Náluk „hatékonyabb” közegnek számít a benzin, amiben már 1160 métert tesz meg egy másodperc alatt, ez a szám 25 fokos, kellemes vízben 1460, egy jégdarabban 3232.
Minél tömörebb az anyag, annál jobban vezeti a hangot. A téglában 3600 métert tesz meg egyetlen másodperc elteltével, acélban 4900 métert, fenyőfában 5 kilométert.
Érdekesség, hogy az aranyban 1875 m/s, míg az ezüstben 2840 m/s az érték.
