10. foltos hiéna

Harapási erő: 77 kg/cm² (1100 psi)

Élőhely: Fekete-Afrika (Szubszaharai Afrika)

A foltos hiéna harapása erejét a következőkre használja: a csontokat felörlése, hogy a számára ízletes velőhöz hozzájusson.

A hiénák speciális kúpos alakú előőrlőfogakkal rendelkeznek, melyek alkalmasak a csontok törésére és zúzására. Erős állkapcsaik és széles őrlőfogaik mellett ezek a kutyaszerű húsevő emlősök gondoskodnak arról, hogy a tetem egyetlen része se menjen kárba. A gyomrukban lévő erősen koncentrált sósavnak köszönhetően még a csontokat is meg tudják emészteni.


9. Grizzly medve

Harapási erő: 82 kg/cm² (1160 psi)

Élőhely: Kanada és USA

A grizzly medve harapása erejét a következőkre használja: fogainak a préda húsába mélyesztése, nagy zsákmány csontjainak összetörése.

Oka van annak, hogy a túrázóknak figyelmébe ajánlják, hogy kerüljék a grizzlyt, ahogy csak tudják. Hatalmas méretükön és borotvaéles karmaikon kívül meglehetősen erős harapásuk elegendő ahhoz, hogy összezúzzanak akár egy bowlinglabdát, vagy egy emberi koponyát.


8. Jegesmedve

Harapási erő: 84 kg/cm² (1200 psi)

Élőhely: Északi-sarkkör

A jegesmedve harapása erejét a következőkre használja: áthatolás a sarkvidéki állatok vastag zsírrétegein.

A medvék (Ursidae) közül a jegesmedvéknek van a legerősebb harapása. Ő az egyetlen medvefaj, amelyeket tengeri emlősöknek tekintenek. Nagy szemfogaik akár 5 cm-re is megnőhetnek, amit sarkvidéki zsákmányaik, főleg gyűrűs és szakállas fókák elejtésére használnak. A jegesmedvék nem válogatósak és a tetemeket is felfalják, mindezek mellett más emlősöket, növényzetet, madarakat és tojásokat is fogyasztanak.


7. Gorilla

Harapási erő: 91 kg/cm² (1300 psi)

Élőhely: Közép-Afrika erdői

A gorilla harapása erejét a következőkre használja: Kemény ágak rágására és a fák kéregének letépésére.

Erőteljes harapásuk ellenére a gorillák nagyrészt vegetáriánusok. Erőteljes állkapcsaikkal először levágják a kérget a fáról, mint például a Milicia, majd leválasztják a külső kérget, melyet eldobnak és az édes belső kérget elfogyasztják.


6. Bikacápa

Harapási erő: 95 kg/cm² (1350 psi)

Élőhely: Meleg tengerparti területek, folyók és tavak világszerte

A bikacápa harapása erejét a következőkre használja: A széles körű és változatos étrendjének elejtéséhez, az osztrigától és teknősön át a vízilovakig és más cápákig.

A bikacápának több foga van más cápafajokhoz képest, egyszerre akár 350 fog is kifejlődhet. A cápa szája futószalagként működik, amikor egy régi, az állkapocs szélén elhelyezkedő fog kiesik, egy fog a mögötte lévő sorból előre mozdul annak helyére. Ez azt jelenti, hogy élete során akár 50 000 fogat is növeszthet! Nem csoda, hogy a kövületekben meglehetősen gyakran találnak cápafogakat.


5. Jaguár

Harapási erő: 105 kg/cm² (1500 psi)

Élőhely: Délnyugat USA, Közép-Amerika, Dél-Amerika

A jaguár harapása erejét a következőkre használja: Egy krokodil páncélozott bőrének átvágására, teknősök páncéljának feltörésére, valamint csontok összezúzására.

Opportunista vadászként a jaguárok szinte bármit zsákmányolnak. Prédájuk koponyáját egyetlen erőteljes harapással akár saját súlyuk négyszeresével is át tudják törni.


4. Víziló

Harapási erő: 127 kg/cm² (1800 psi)

Élőhely: Fekete-Afrika (Szubszaharai Afrika)

A víziló harapása erejét a következőkre használja: Védelem a csúcsragadozók ellen, vagy más vízilovak elleni támadás vagy védelem.

A szárazföldi emlősök közül a legnagyobb szájjal és a legnagyobb fogakkal rendelkező víziló szemfogai általában 71 cm-esek, és folyamatosan nőnek. A valaha feljegyzett legnagyobb víziló szemfoga 122 cm volt!


3. Amerikai aligátor

Harapási erő: 149 kg/cm² (2125 psi)

Élőhely: USA déli része

Az amerikai aligátor harapása erejét a következőkre használja: Préda elejtése lesből, bármilyen zsákmány bőrének átvágása.

Opportunista ragadozóként az aligátorok lesben állva várják, hogy lecsaphassanak a zsákmányállatra. A kígyóktól, halaktól a teknősökön át az emlősökig és kétéltűekig, sőt még a rovarokat is fogyasztanak. Ami az erőt illeti? A Floridai Állami Egyetem kutatói szerint egy aligátor harapásának ereje képes felemelni egy kis teherautót.


2. Bordás krokodil (sósvízi krokodil)

Harapási erő: 260 kg/cm² (3700 psi)

Élőhely: India, Délkelet-Ázsia, Ausztrália

A bordás krokodil harapása erejét a következőkre használja: A zsákmányállat megragadása, miközben halálos végkimenetelű forgásukat alkalmazzák.

A bordás vagy sósvízi krokodil, Ausztráliában közkedveltebb nevén “saltie” a világ legnagyobb élő hüllője. A hímek akár 7 méteresre is megnőhetnek, súlyuk pedig körülbelül 1000 kg, míg a nőstények valamivel kisebbek. A vízparton megbújva, lesből támadják meg zsákmányukat. Gyakran „élő kövületeknek” nevezik őket, mert 100 millió év alatt nagyjából változatlanok maradtak.


1. Nílusi krokodil

Harapási erő: 352 kg/cm² (5000 psi)

Élőhely: Fekete-Afrika (Szubszaharai Afrika)

A nílusi krokodil harapása erejét a következőkre használja: A zsákmány összezúzása, mielőtt lenyelné, amit gyakran egészben tesz meg.

Annak ellenére, hogy a nílusi krokodilok kisebbek, mint a sósvízi krokodilok, a legerősebb harapás címe az övék. Agresszívek és rendkívül védik területüket, amihez jól hasznosítják erőteljes harapásukat. A nílusi krokodilok minden zsákmányt elpusztítanak, ha a víz közelébe merészkednek, bár étrendjük főként halakból áll.

Előző cikkA papagáj, aki önmagáról tett fel kérdést
Következő cikkAz ok amiért a kutya köröz lefekvés előtt
  • Környezettudatos életmód