10. foltos hiéna
Harapási erő: 77 kg/cm² (1100 psi)
Élőhely: Fekete-Afrika (Szubszaharai Afrika)
A foltos hiéna harapása erejét a következőkre használja: a csontokat felörlése, hogy a számára ízletes velőhöz hozzájusson.
A hiénák speciális kúpos alakú előőrlőfogakkal rendelkeznek, melyek alkalmasak a csontok törésére és zúzására. Erős állkapcsaik és széles őrlőfogaik mellett ezek a kutyaszerű húsevő emlősök gondoskodnak arról, hogy a tetem egyetlen része se menjen kárba. A gyomrukban lévő erősen koncentrált sósavnak köszönhetően még a csontokat is meg tudják emészteni.
9. Grizzly medve
Harapási erő: 82 kg/cm² (1160 psi)
Élőhely: Kanada és USA
A grizzly medve harapása erejét a következőkre használja: fogainak a préda húsába mélyesztése, nagy zsákmány csontjainak összetörése.
Oka van annak, hogy a túrázóknak figyelmébe ajánlják, hogy kerüljék a grizzlyt, ahogy csak tudják. Hatalmas méretükön és borotvaéles karmaikon kívül meglehetősen erős harapásuk elegendő ahhoz, hogy összezúzzanak akár egy bowlinglabdát, vagy egy emberi koponyát.
8. Jegesmedve
Harapási erő: 84 kg/cm² (1200 psi)
Élőhely: Északi-sarkkör
A jegesmedve harapása erejét a következőkre használja: áthatolás a sarkvidéki állatok vastag zsírrétegein.
A medvék (Ursidae) közül a jegesmedvéknek van a legerősebb harapása. Ő az egyetlen medvefaj, amelyeket tengeri emlősöknek tekintenek. Nagy szemfogaik akár 5 cm-re is megnőhetnek, amit sarkvidéki zsákmányaik, főleg gyűrűs és szakállas fókák elejtésére használnak. A jegesmedvék nem válogatósak és a tetemeket is felfalják, mindezek mellett más emlősöket, növényzetet, madarakat és tojásokat is fogyasztanak.
7. Gorilla
Harapási erő: 91 kg/cm² (1300 psi)
Élőhely: Közép-Afrika erdői
A gorilla harapása erejét a következőkre használja: Kemény ágak rágására és a fák kéregének letépésére.
Erőteljes harapásuk ellenére a gorillák nagyrészt vegetáriánusok. Erőteljes állkapcsaikkal először levágják a kérget a fáról, mint például a Milicia, majd leválasztják a külső kérget, melyet eldobnak és az édes belső kérget elfogyasztják.
6. Bikacápa
Harapási erő: 95 kg/cm² (1350 psi)
Élőhely: Meleg tengerparti területek, folyók és tavak világszerte
A bikacápa harapása erejét a következőkre használja: A széles körű és változatos étrendjének elejtéséhez, az osztrigától és teknősön át a vízilovakig és más cápákig.
A bikacápának több foga van más cápafajokhoz képest, egyszerre akár 350 fog is kifejlődhet. A cápa szája futószalagként működik, amikor egy régi, az állkapocs szélén elhelyezkedő fog kiesik, egy fog a mögötte lévő sorból előre mozdul annak helyére. Ez azt jelenti, hogy élete során akár 50 000 fogat is növeszthet! Nem csoda, hogy a kövületekben meglehetősen gyakran találnak cápafogakat.
5. Jaguár
Harapási erő: 105 kg/cm² (1500 psi)
Élőhely: Délnyugat USA, Közép-Amerika, Dél-Amerika
A jaguár harapása erejét a következőkre használja: Egy krokodil páncélozott bőrének átvágására, teknősök páncéljának feltörésére, valamint csontok összezúzására.
Opportunista vadászként a jaguárok szinte bármit zsákmányolnak. Prédájuk koponyáját egyetlen erőteljes harapással akár saját súlyuk négyszeresével is át tudják törni.
4. Víziló
Harapási erő: 127 kg/cm² (1800 psi)
Élőhely: Fekete-Afrika (Szubszaharai Afrika)
A víziló harapása erejét a következőkre használja: Védelem a csúcsragadozók ellen, vagy más vízilovak elleni támadás vagy védelem.
A szárazföldi emlősök közül a legnagyobb szájjal és a legnagyobb fogakkal rendelkező víziló szemfogai általában 71 cm-esek, és folyamatosan nőnek. A valaha feljegyzett legnagyobb víziló szemfoga 122 cm volt!
3. Amerikai aligátor
Harapási erő: 149 kg/cm² (2125 psi)
Élőhely: USA déli része
Az amerikai aligátor harapása erejét a következőkre használja: Préda elejtése lesből, bármilyen zsákmány bőrének átvágása.
Opportunista ragadozóként az aligátorok lesben állva várják, hogy lecsaphassanak a zsákmányállatra. A kígyóktól, halaktól a teknősökön át az emlősökig és kétéltűekig, sőt még a rovarokat is fogyasztanak. Ami az erőt illeti? A Floridai Állami Egyetem kutatói szerint egy aligátor harapásának ereje képes felemelni egy kis teherautót.
2. Bordás krokodil (sósvízi krokodil)
Harapási erő: 260 kg/cm² (3700 psi)
Élőhely: India, Délkelet-Ázsia, Ausztrália
A bordás krokodil harapása erejét a következőkre használja: A zsákmányállat megragadása, miközben halálos végkimenetelű forgásukat alkalmazzák.
A bordás vagy sósvízi krokodil, Ausztráliában közkedveltebb nevén „saltie” a világ legnagyobb élő hüllője. A hímek akár 7 méteresre is megnőhetnek, súlyuk pedig körülbelül 1000 kg, míg a nőstények valamivel kisebbek. A vízparton megbújva, lesből támadják meg zsákmányukat. Gyakran „élő kövületeknek” nevezik őket, mert 100 millió év alatt nagyjából változatlanok maradtak.
1. Nílusi krokodil
Harapási erő: 352 kg/cm² (5000 psi)
Élőhely: Fekete-Afrika (Szubszaharai Afrika)
A nílusi krokodil harapása erejét a következőkre használja: A zsákmány összezúzása, mielőtt lenyelné, amit gyakran egészben tesz meg.
Annak ellenére, hogy a nílusi krokodilok kisebbek, mint a sósvízi krokodilok, a legerősebb harapás címe az övék. Agresszívek és rendkívül védik területüket, amihez jól hasznosítják erőteljes harapásukat. A nílusi krokodilok minden zsákmányt elpusztítanak, ha a víz közelébe merészkednek, bár étrendjük főként halakból áll.
