Az energiafogyasztás és a takarékosság mivolta szinte mindig párhuzamban jár egymással, de a valóságban többnyire nem valósul meg. Nem rég felmért adatok szerint a világ energiafogyasztásának harmadát mi emberek az otthonaink/ munkahelyeink fűtésére és hűtésére használjuk el.
Ha az adatokat saját hazánkra vetítenénk ki, akkor azt a megdöbbentő tényt kapnánk, hogy itthon az átlag háztartásokban a felhasznált energia háromnegyede a fent említett célra megy el. Ez azért ilyen meglepő, mivel európai viszonylatban Magyarország E-fogyasztása akár 10%-al is magasabb a többi országéhoz képest. Az viszont valóigaz, hogy az elmúlt éveket tekintve Magyarország energiafogyasztása stagnált, míg az EU országoké csökkent.
A környezetvédelemben van egy kifejezés – az energiafaló ingatlanok – amelyet azokra az épületekre mondanak, amik felelősségre vonhatóak a károsanyag-kibocsátásokért és légszennyezésért. Pusztán abból az okból kifolyólag, mivel a szigeteléseik nem korszerűek, vagyis elavultak. Úgy lehetne csökkenteni a kibocsátásokat, hogyha energiahatékonysági felújítás során a szigetelést az épületnek legmegfelelőbbre cserélnénk.
Egy belga vállalat számításai szerint, hogyha 10 év alatt itthon kétmillió épületen végeznénk ilyesfajta energiahatékonysági felújítást akkor éves szinten 12 köbméter gázfogyasztást tudnának a magyar háztartások megtakarítani, ami annyit jelent, hogy 2 milliárd földgázfogyasztásától szabadítanánk meg földünket.
