A hulladékgazdálkodás egy elég felkapott téma, amivel napról napra érdemesebb foglalkoznunk. Ezt most egy régészeti kutatással egybevetve tesszük meg.
A Római Birodalom fénykorát nem kell bemutatni, szárnyaltak gazdaságilag, kulturálisan és az irodalomban is nagyot alkottak. Mindezen felül, amiről szinte nem is hallani, Pompeii területén még a hulladékgazdálkodásban is fellendültek már akkoriban. Egy amerikai régészcsoport kutatása elég komoly megállapításhoz vezetett, ugyanis Pompeii falain kívül nagy mennyiségű szemétkupacot fedeztek fel, melyről elsőkörben azt feltételezték, hogy a közelben lévő vulkán kitörése hordhatta oda. Laikus fejjel is gondolhatjuk, hogy ez nem valószínűsíthető. Természetesen a kutatócsapat belevetette magát és elég hamar kiderült, hogy ez a „kupac” egy logikai rendszert von maga után, hiszen ez a kis „szeméttelep” egy szisztematikusan átgondolt alapokon volt ott, ahol. Ezen felül, a hulladék számottevő részét alkalmazták a város építkezéseinél is egyaránt, vagyis újrahasznosították a szemetet. Továbbá fényt derítettek arra is, hogy a létesített szeméttelep nem a mai módon megszokott céloknak szolgált, vagyis nem a háztartásokban felgyülemlett szemét elszállítására lett kitalálva, hanem az újrahasznosítására.
A pompeii-i szeméttelep tehát sokkal inkább egy újrahasznosítható anyagokat gyűjtő telephely volt.
Mindezek tudatában a gyűjtött leleteket sokkal jobban szemügyre vették, és kiderült, hogy a hulladék megtalálható szinte mindenhol (pl.: épületek falaiban, padlózatában stb.). Tudva ezeket, mai szemmel, ha megvizsgálnánk akkor felfigyelhetnénk arra, hogy a már egyszer felhasznált amforák, cserepek és edények anyagai a város falaiban rejtőznek. Akkoriban, hogy ne „szemét” díszelegjen a falakon vakolattal és a korhoz hűen maradva freskókkal rejtették el az újrahasznosítást.
Azért elgondolkodtató ezek után, hogy hova tartunk ma, és miért nem tudunk hasonló módon gondolkodni, mint az akkori Pompeii lakosai. A mai ember nem tesz azért, hogy kevesebb szemetet bocsájtson ki, vagy ha már „szemetel” akkor újra gondolva tegye. Eltér a mai gondolkodás az ókoritól, ez tény, de példát véve róluk, elgondolkozhatnánk mi is hasonló módszereken, hogy átgondoltabb és tudatosabb hulladékgazdálkodással élhessünk a Földön.
