Víz, ha csak az életünkhöz lenne szükségünk rád – de megad vagy az Élet! Nincs arra szó, míly fenséges enyhülést ad csodás üdeséged. Hajdan volt erőnk, ha kihunyt már bennünk, visszahozod menten, s lelkünk kiapadt forrásai ismét áramlanak rendületlen. Köszönet illet téged, örök hála. Te vagy a Föld legpompásabb adománya!
(Antoine de Saint Exupéry)
Ivóvízkészletünk minősége közvetlen összefüggésben van környezetünk állapotával, a szennyezés mértékével és mértéktelenségével. Ivóvizünk a talaj alatti vizekből ered, így a természet részeként mi is hatást gyakorlunk minőségére és szennyezettségére, akár mindennapi tevékenységeinkkel is.
Honnan „ered” a csapvíz Magyarországon?
A világ vízkészletét földrajzi szempontból eltérően állítják elő, attól függően, hogy az adott területen lévő vízműveknek milyen vízbázisból és milyen minőségű nyers vízből kell gazdálkodnia. Magyarországon a vízkészletek bőségesek, de hogy jutunk hozzá az ivóvíz alap-anyagául szolgáló, jó minőségű nyers vízhez.
Magyarországon a nyersvíz előteremtése négyféle vízbázisból lehetséges:
1. Felszín alatti védett rétegekből: 35% (mélységi vízbázis)
A földalatti vízkészletekhez szigorúan őrzött, zárt rendszerű kutakon keresztül férünk hozzá. A kutak mélysége a tíz métertől akár több száz méterig terjedhet.
2. Folyamparti kavicságyból: 35% (parti szűrésű vízbázis)
A Duna menti vastag kavicsréteg kitűnő fizikai és biológiai szűrőként működik. Ennek köszönhetően a folyómederhez közeli sekély mélységű (10-25 m mély) akna kutak és un. csápos kutak egészségügyi szempontból ivóvíz minőségű vizet szolgáltatnak, amit laboratóriumi vizsgálatok sokasága támaszt alá.
3. Mészkő, dolomithegyek karsztjából: 25% (karsztvíz)
A mészkő és dolomit kőzetek hasadékokkal átjárt rendszerében tárolódó vizet nevezzük karsztvíznek. Ez a létező legkiválóbb minőségű, a kőzetekből kioldott kálcium- és magnézium-ionok miatt magas keménységű ivóvíz, amely általában nem igényel tisztítást. A karsztok igen sérülékenyek, ezért fokozott védettséget élveznek. Ilyen mészkő és dolomithegyek Magyarországon a Bakony, a Vértes, és a Bükk.
4. Felszíni vizekből: 5%
Csak igen ritka esetben kell felszíni vizet használni alapanyagul, Magyarországon a szolgáltatott ivóvíznek mindössze 5%-a származik felszíni vizekből, mivel ezt a megoldást a vízművek csak ott alkalmazzák, ahol más lehetőség nincs, vagy nem volna gazdaságos. Magyarországon a Tiszából (pl. Szolnok), a Bükkben és a Mátrában lévő számos mesterséges tározóból, illetve a Balatonból nyerünk ki felszíni vizet. A kiemelt nyers víznek meglehetősen bonyolult tisztítási eljáráson kell keresztülmennie, hogy a minősége megfeleljen a szigorú követelményeknek. Az ivóvíznek nem kell vegytisztának lennie, hiszen a csak oxigénből és hidrogénből álló víz ihatatlan, és egészségre is ártalmas, a természetben ilyen nem is fordul elő. Az ivóvízben számos, élettanilag fontos oldott ásványi anyagnak kell lennie, amelyek mennyiségét a legapróbb részletekig meg¬határozzák. A vízkezelő műben ezeket a határértékeket állítják be a szakemberek.
Mit tehetünk mi vízkészletünk megóvásáért?
Szemetelés
Az utcai szemeteléssel mi is befolyásoljuk az ivóvízkészlet minőségét.
- Ne dobjuk el szemetünket utcán, erdőben, és ne használjuk az utcai csatornalefolyókat szemetesként. A hulladékot dobjuk az arra kijelölt helyekre és ügyeljünk arra, hogy ezt szelektív módon tegyük.
Vegyszerek
A mindennapok és munkánk során előfordul, hogy vegyszereket használunk. Ügyeljünk a felhasznált vegyszerek minőségére, tárolására és hulladékként történő eltávolítására is.
- Környezetkímélő mosó- és mosogatószereket használjunk!
- Csak a feltétlenül szükséges mennyiséget használjuk a vízlágyító-, öblítő-, mosószerekből, szappanból és egyéb kozmetikai termékekből!
- Csak a feltétlenül szükséges mennyiséget használjuk a vízlágyító-, öblítő-, mosószerekből, szappanból és egyéb kozmetikai termékekből!
- Természetes vizekben közvetlenül fürdés előtt ne kenjük be magunkat napolajjal!
- Ne dobjunk lefolyóba, WC-be sűrű zsiradékot, ételmaradékot, kávézaccot, maró vegyszert, erős fertőtlenítőt, használt olajat!