Lehet sokan már találkoztunk a fine dining kifejezéssel, de tény és való, hogy nem minden vasárnapi családi ebédet töltünk el ilyesfajta ételek fogyasztásával és hasonló környezetben sem.
Hogy mi is az a fine dining?
Első pillantásra egy ilyen étkezés során a tányérunktól nem szabad azt várni, hogy lecsorogjon róla a főétel. Ne lepődjünk meg ha a szervírozott tál sokkal inkább hasonlít egy „new wave” irányzatú alkotásra, mintsem a sarki kifőzdében kapható ebédmenü egyik fogására. Az árakkal is ijesztegetni lehetne, mivel nem egy átlagember fizetéséhez vannak kalkulálva az apró adagok.
De fontos leszögezni, hogy a fine dining étkeztetés nem kulináris élményt szeretne adni, nem az a célja, hogy minél több réteget megszólítson. A kialakított menüsor abszolút tudatosan keletkezik, minden részlet, ami a tányérra kerül passzol egymáshoz. Nem csupán a szemet gyönyörködteti, de ízvilágukban is elkápráztató.
A mütyürnek nevezett adagokkal – sokan úgy gondolják – lehetetlen jóllakni, de elsősoron nem a magyarmentalitást kell követni, miszerint „többet kevesebbért”. Ez egy élményt ad a gasztronómiában. De pánikra semmi ok, senki nem fog korgóhassal távozni egy fine dining étteremből sem, hiszen lényege, hogy minimum 6, de akár 10 fogásból is összetevődik egy menüsor.
Az árak pedig indokoltak, hiszen biztosak lehetünk benne, hogy csakis minőségi alapanyagokat tesznek majd elénk. Sok alapanyagot itthon nagykerekben be sem lehet szerezni, vagyis indokolt a külföldi export. Illetve a személyzetet is és a séfet is finanszírozni kell valamiből, akik nem a balatoni lángosozóból kerültek egy nívós környék éttermében, ahol a bérletidíj is igenmagas. Aztán még ott van a rezsi, az adók és társai. Érted már a magas árakat?!
A fine dining egy újító vonal a gasztronómiában, ahol iszonyatosan jót ehetsz és élménnyel gazdagodhatsz.
