Thomas Alva Edison alapozta meg szénszálas izzólámpa találmányával, hogy a fény eljusson a háztartásokba. 1879. október 21-én kapcsolták be az első „körtét”, amely 45 órán keresztül világította be környezetét.

Azóta a világítástechnika hatalmas fejlődésen ment keresztül. Ma már természetes, hogy egy kapcsolással a korszerű izzók, fénycsövek lámpák fényárba borítják otthonunkat. De vajon tudunk-e jól élni a lehetőséggel?

Hol, mennyi fényre van szükségünk?

Egyik legfontosabb lépést tudjuk megtenni, ha felmérjük, melyik helyiségben mekkora fényre van szükségünk a szerint, hogy ott milyen tevékenységeket fogunk végezni. Ne tegyünk a szükségesnél erősebb izzókat, fénycsöveket otthonunk egyik helyiségébe se!

Ahol erős fényre van szükségünk, helyezzünk el oda célzott világítást. Sok esetben nem szükséges az egész helyiséget bevilágítani, elegendő a munkafelület jó megvilágítása.

Célszerű a világítótesteket úgy elhelyezni, hogy egyenleges fényt biztosítson a helyiségben. Ha szükséges, használjunk kiegészítésként célzott helyi fényforrásokat.

Milyen világítóeszközt válasszunk?

Ha tehetjük, válasszuk a kompakt fénycsöveket világítóforrásként. Jó, ha tudjuk, hogy a fénycsövek is használnak energiát az izzókhoz hasonlóan, de a fénycsövek az általuk felhasznált energia jelentősen nagyobb részét fordítják világításra. Ezért használatuk energiatakarékosabb a hagyományos izzókénál. Az otthonunknak különösen azokban a helyiségeiben célszerű használnunk fénycsöveket, ahol legalább 3-4 óra világításra van igényünk és nincs szükség gyakori be- és kikapcsolásra. A gyakori be- és kikapcsolgatás csökkenti a fénycső élettartamát.

Célszerű energiatakarékos izzókat használnunk, amelyek ötödannyit fogyasztanak, mint a normál izzók, emellett élettartamuk akár 5-10-szer hosszabb. Az alacsonyabb fogyasztás miatt megtérül az áruk, érdemes választani ezeket. Legyünk azonban óvatosak, a túl olcsó energiatakarékos izzók minősége azonban nem jó. Élettartamuk is rövidebb lehet, a kibocsátott fény színe hideg és zavaró, a fényerejük gyengébb. Az energiatakarékos izzók a felkapcsolást követő néhány percben sok energiát fogyasztanak, ezért olyan helyeken, ahol rövid időtartamokra van rájuk szükségünk, ne alkalmazzuk ezeket.

A világítástechnika fejlődése révén lehetőségünk van arra is, hogy fényerőszabályzós kapcsolókat használhassunk annak megfelelően, hogy az adott helyiségben milyen tevékenységhez van szükségünk megvilágításra.

Mozgásérzékelővel kiegészített világítást célszerű üzemeltetni bizonyos helyiségekben, ezzel elérhetjük, hogy csak akkor világítunk, amikor szükség van rá.

Hogy alakítsuk át a szokásainkat?

Csak akkor és ott világítunk, ahol szükségünk van rá? Sajnos gyakran felejtjük el lekapcsolni a fényt, ha elhagyjuk a helyiséget. Szoktassuk rá magunkat és családtagjainkat arra, hogy ahol nincs szükségünk rá, kapcsoljuk ki a lámpákat. Arra azonban figyeljünk, hogy a gyakori be- és kikapcsolgatás többletenergia felhasználással jár és az izzók élettartamát is csökkenti.

A természetes fényt hívjuk segítségül!

Ha építkezünk, felújítunk és van rá módunk, tervezzük úgy a helyiségeket, hogy a természetes fény lehetőségeit ki tudjuk aknázni.

Azoknak a helyiségeknek az ablakait, ahol a legtöbbet tartózkodunk, célszerű déli tájolással tervezni, így több természetes fényhez juthatunk a konyhában, a nappaliban.

Ezzel szemben a hálószoba esetén az ablakok elhelyezése szempontjából inkább a keleti irány a megfelelő.

Tartsuk karban az izzókat, fénycsöveket és lámpaburákat!

Nagyon fontos, hogy tisztán tartsuk fényt adó eszközeinket, hiszen a porlepte, beszennyeződött felületek jelentősen visszafogják a fényerőt, amelyet izzóink, fénycsöveink adni tudnak.

FIGYELMEZTETÉS! Csak feszültségmentes, kikapcsolt állapotú eszközt takarítsunk!