A homokbányászat globális tevékenység, amely egyre nagyobb médiafigyelmet kap a negatív környezeti és társadalmi hatások miatt.
A homokbányászati tevékenység a folyami ökoszisztémákat érintő egyik tevékenység, amelynek vizsgálata során megállapítható következmény a biológiai sokféleség gyors hanyatlása, az élőhelyek megzavarása, a part menti zónák megváltozása.
Az urbanizáció gyors növekedése és a nagyszabású infrastrukturális projektek építése világszerte egyre nagyobb keresletet okoz az építőanyagok iránt. Becslések szerint évente 32–50 milliárd tonna homokot és kavicsot termelünk ki világszerte, miközben a kereslet növekszik, különösen a fejlődő országokban.
A folyók a homok és kavics legfőbb forrásai. A városok általában folyók közelében helyezkednek el, így a szállítási költségek előnyösen alacsonyak. A folyami energia kaviccsá és homokká őrli a kőzeteket, így a bányászat, a köszörülés és a kőzetválogatás költségei elenyészőek.
A folyók által termelt anyag szögletes formája, és rugalmas ásványokból való összetétele előnyösebben használható az építkezésekhez, szemben a sivatagi homokkal, mivel a sivatagokban a szél által fújt lerakódások kerekebbek és kevésbé alkalmasak.
A homokbányászat folyókra, az ökoszisztémára gyakorolt közvetlen hatása maga a kitermelés, az ártéri élőhelyek eltávolítása, maga a fizikai környezet megváltozása. A bányászott anyag folyóból való eltávolítása a csatornát megváltoztatja, a folyami hidraulikát, az üledékállományt, ami viszont megváltoztathatja az élőhelyek eloszlását és az ökoszisztéma működését.
A homok folyókból való eltávolításához kapcsolódó változások nem fokozatosak, így hosszabb időn át csak korlátozott változások figyelhetők meg, de a küszöb elérésekor a változás gyorssá és visszafordíthatatlanná válhat. Hogy pozitív, semleges vagy negatív hatásként ítélünk-e meg különböző hatásokat, az a helyzettől és a szemléletbeli megközelítéstől is függ. A folyami bemetszés pozitívnak tekinthető, amennyiben csökkenti az árvízkockázatot, ugyanakkor negatívnak tekinthető a természetes környezet megváltozását, az ökoszisztéma jellemzőinek hanyatlását illetően.
A homokbányászat következtében az édesvízi rendszerek ökológiai szerkezetében, folyamataiban és biodiverzitásában változások következnek be, beleértve az élőhelyek elvesztését és leromlását, a makrogerinctelenek és halpopulációk diverzitásának és abundanciájának csökkenését és változásait, az invazív fajok életképtelenné válásának növekedését. Megváltozik a táplálékhálózat dinamikája, a vízminőség. A talajvízszint csökken, a part menti folyamatok módosulnak.
Szükséges megteremteni az egyensúlyt a homokbányászat és az egyéb folyami felhasználások, például a vízenergia között. A kölcsönhatások hosszútávú, száz éves felölelő megfigyelésével információkat kell szerezni arról, hogyan érinti a vizek élőlényeit, a halakat, a kétéltűeket, madarakat és emlősöket, meg kell találni a hatások mérséklésére és enyhítésére szolgáló kezelési módszereket.
A szakemberek a folyó üledékterhelésének természetes változékonyságán belüli mennyiségek korlátozásán alapuló fenntartható kitermelést javasolják.
