Szőrös csigát talált egy nemzetközi kutatócsoport egy 99 millió éves borostyánban Mianmarban (Burmában).
A csigakövületre egy krétakori borostyánbányában bukkantak. A Tarebia granifera családba tartozó csigafaj héján lévő finom szőrszálak mindössze 150-200 mikrométeresek (0,15-0,20 milliméter). Előfordul, hogy a megkövült vagy a ma is élő szárazföldi csigák házát bordák, szőrszálak, csomók vagy redők díszítik, ezek azonban bonyolult kialakításúak, és rendszerint valamilyen meghatározott célt szolgálnak.
A szőrszálak segíthetnek az állatnak például könnyebben megkapaszkodni egy növény szárán vagy levelén. Az is meglehet, hogy gondoskodtak a csiga hőszabályozásáról vagy védték a csigaházat a szétbomlástól a trópusi erdők nagyon savanyú talajában és az avarban. A sörték álcaként is szolgálhattak vagy közvetlen támadástól védhették a csigát. A tudósok azt sem zárják ki, hogy a szőrszálak előnyt jelentettek a nemi szelekciónál.
(Via MTI, fotók: Senckenberg Természettudományi Múzeum/Frankfurt)
